Apáthy István dr. - Boga Lajos: Általános fejlődéstan és szövettan (Kolozsvár, 1912)
Első rész - A protoblasták elhelyezkedése a coloniaindividuumban (a Metazoonban)
10 Sőt tovább mehetünk: nemcsak a petén, de mielőtt még az a petefészekből kiszabadúlt volna, már az anya-szervezeten belül egész biztosan meg lehet állapítani, hogy melyik lesz a majdani petének a hypoblasta- és melyik az epiblasta-polusa. Különösen a Tüskésbőrűek (Echinodermata), nevezetesen bizonyos Echinus-félék petéjén lehet már a petefészken belül megkülönböztetni a két pólust. (A petefészekben t. i. a peték egy darabig nyélen ülnek és később leválnak, s az a pólusa a petének, melylyel a nyélhez volt rögzítve, lesz a későbbi epiblasta- vagy animalis polus). A Volvox-colonia anyasejtjeinek, tehát a parthenogoni- diumok, vagy a zygoták két pólusa között olyan különbséget, mint a petén, nem láthatunk, azaz, a Volvox-colonia közös anyasejtje, a parthenogonidium, vagy a zygota, nem külön- sarkú, — heteropolaris sejt, és ezért irányító tengelye, mely szerint rajta megkülönböztetést tehetnénk, nincs. Ezen alapszik első sorban a többi eltérés is a Protozoon- colonia és a Metazoonok fejlődése között (már t. i. az az eltérés, mely az összes Metazoonokra vonatkozólag közös a Protozoon- coloniákkal szemben, tehát nem a specialitása a fejlődésnek, hanem átalakúlása a fejlődésmenetnek). Ha a Volvox parthenogonidiumaiban, vagy zygotáiban a középponton körösztülmenő három egymásra merőleges tengelyt képzelünk, akkor ezek nemcsak egyenlő hosszúak lesznek, hanem egyforma lesz mind a hat sarkuk is, azaz a parthenogoni- diumok, vagy zygoták minden ponton, ahol fölületük a tengelyeket metszi, egyenlő kiképződést mutatnak, más szóval homaxoniusak, egytengelyüek, ill. egyforma tengelyűek, és ho- mopolarisak, egyenlő sarkúak, vagy egysarkúak, tehát ho- maxonius és homopolaris képletek. A Metazoon petéjének lehet mind a három tengelye egyforma hosszú, lehet csak kettő, és lehet mind a három különböző hosszú; — ez azonban nem lényeges. Lényegesebb az, hogy a három tengely közül egynek mindig különböző a két sarka, vagyis a pete azon a két ponton, ahol fölűlete ezt a tengelyt metszi, különböző kiképződést mutat: az egyik pontot, amint már említettük, nevezzük animalis, vagy epiblasta-polus- nak, a másikat vegetativus-, vagy hypoblasta-polusnak. A másik két tengelynek lehet mind a négy ilyen értelemben vett sarka egyforma (azok rendszerint különböznek az első, a külön-
