Apáthy István dr. - Boga Lajos: Általános fejlődéstan és szövettan (Kolozsvár, 1912)
Első rész - A protoblasták elhelyezkedése a coloniaindividuumban (a Metazoonban)
14 , létre hólyag. Legtöbbször azonban nem ilyen módon jön létre a hólyag blastula (holoblastula), hanem a középső sejtek igyekeznek kijutni a fölületre; nem mennek tönkre, hanem kitolódnak és a hólyag falában helyezkednek el. Mármost vegyük azt az esetet, hogy barázdálódás közben, mindjárt az első osztódás alkalmával igen különböző nagyságú és különbözőképen ellátott golyók jönnek létre. A barázdálódást ilyenkor inaequalisnak nevezzük; a nagyobb barázdálódási golyók tovább is lassabban osztódnak, mint a kisebbek, és így közöttük a különbség — egy darabig legalább — mind nagyobbá lesz. A golyók addig, amíg csekélyebb számnak, itt is megmaradhatnak egy egyszerű halmaz alakjában. Ebből azonban egyszerű hólyag később sem szokott létrejönni. Egyelőre egyik sejtnek sem áll érdekében, hogy helyét megváltoztassa, minthogy arányoslag mindenik közel van a fölülethez. De később közöttük is bizonyos nagyobb különbségek jönnek létre ebben a tekintetben is, amennyiben a vegetativus póluson lassúbb egymásutánban osztódnak, nagyobbak maradnak és csekélyebb számúak, az animalis póluson ellenben gyorsabban szaporodnak, apróbbakká válnak ' és számosabbak lesznek. És így ezek közűi a nagyobb számú és kisebb sejtek közűi is lesznek olyanok, amelyek a halmaz közepe táján foglalnak helyet, és amelyek ezt a helyet a saját táplálkozásuk érdekében igyekeznek elhagyni. Ennek következtében a kisebb barázdálódási golyók a nagyobbak fölött szintén egy boltozatot alkothatnak, később pedig betakarják, körülnövik őket; ezáltal a tömör- gastrula (sterogastrula) jön létre. Mind a kétféle blastulában (a holo- és steroblastulában) a vegetativus póluson létrejött nagyobb, több szíkszemcsével ellátott sejtek a nehezebbek, és ezért, ha szabadon lebeghet az em- bryum, úgy helyezkedik el, hogy a vegetativus póluson lévő sejtek lefelé fordáinak, miért is ezt a pólust és az ott lévő sejtek összeségét hypoblastúmak nevezzük (az egyes sejtek hypoblasta- sojtek, a polus hypoblasta-polus), ellenben a másik póluson lévök ennek következtében fölül helyezkednek el, miért epiblasta- sejteknek, az egész pólust pedig epiblasta-pólusnak nevezzük. Az epiblasta sejtjei tovább is gyorsabban szaporodnak, mint a hypoblasta sejtjei és ennek következménye a holoblastu- lára nézve az, hogy annak fölső hemisphaerája gyorsabban fog növekedni, ennek sejtjei szaporodván, lefelé, a hypoblasta felé
