Antal Géza - Réczey Imre: Kovács József tanár sebészeti kórodája a budapesti Kir. Magyar Egyetemen 1871/2, 1872/3 és 1873/4 tanévben (Budapest, 1877)

III. Álképletek

so

A közöltökből látjuk, hogy a kiirtás után létrejövő anyaghiányok pótlására a szemzugban hídszerű lebenyt használtunk, mely mind életképességre mind odaillesz- kedésére nézve határozott előnynyel bir minden más alakú lebeny fölött, s bizton remélhető, hogy e műtétmód, melynek kezdeményezője Kovács tanár volt, ha szélesebb körben ismerve lesz, általános használatnak fog örvendeni. Csak nagyobb kiterjedésű anyaghiányoknál, hol ily hídszerű lebeny nem volt készíthető, fordultunk az egynyelü homloklebenyhez, melynek elkerülhetlen hátránya az, hogy a liege- clési folyamat érvényesülésével az egyesítési vonalak bemélyed- nek, s a lebeny az arcz síkjából kisebb-nagyobb mértékben kiemelkedik. Ezen felsorolt esetekben a képlő műtét czélja nem csupán az eltorzulás megszüntetése, hanem legtöbbször a szemteke megóvása volt. Kü-