Antal Géza - Réczey Imre: Kovács József tanár sebészeti kórodája a budapesti Kir. Magyar Egyetemen 1871/2, 1872/3 és 1873/4 tanévben (Budapest, 1877)
II. Sértések és azok következményei
43 egyik esetnél a helyretéti kísérletek alkalmával a hónaiban valószinüleg a hónalütér valamelyik nevezetesb ágának szakadása következtében oly nagy fokú vérömleny állt elő, hogy a további kísérletektől el kellett államink. A hónaiban képződött daganaton a szívlökésekkel egyidejű (isochron) lüktetés volt észlelhető s a jellegzetes surranó zörej hallható és tapintható. Semmi kételyünk sem lehetett tehát az iránt, hogy sértési ütérdaggal volt most már dolgunk. Az illető végtag elveszté érzési és mozgatási képességét. A dag lüktetése másnapra megszűnt s 2—3 nap alatt a végtag is visszanyerte érzési és mozgatási képességét. A dag ezentúl kisebbült, de egy- egy heti időközökben a vérkiömlések még néhányszor ismétlődtek, míg végre 4 hét múlva egészen kimaradtak, a dag keménynvé, tömötté vált s tetemesen megkisebbedett. Ez az első eset kórodai jegyzőkönyveinkben, hol csigacsín alkalmazására edényszakadás állt be, melynek létrejöttét csak úgy tudjuk értelmezni, ha fel- veszszük, hogy az illető betegnek edényfalai a rendesnél szakadékonyabbak voltak. Egy esetben könyökfczam (luxatio cubiti) hátrafelé; mielőtt helyretételét megkísérthettük volna, saját kivá- natára elbocsáttatott (nő). Három felkartörés (fractura humeri) egyik a sebészi nyakon (collum chirurg.), másik kettő a közép harmadban, s ez utóbbiak közöl egy nvilt törés volt. Az első esetnél (hol a törés a sebészi nyakon volt) a tor- végek összeillesztése és rendes helyzetben tartása oly- formán történt, hogy a végtag teljes bepólyázása után a felkar külfelületére egy oly hosszú zsindelyt erősítettünk, mely a váll- és könyökcsúcson 3—3'-kel ért túl; lelógó s könyökizületben hajlított tartás mellett aztán 2 pólya
