Antal Géza - Réczey Imre: Kovács József tanár sebészeti kórodája a budapesti Kir. Magyar Egyetemen 1871/2, 1872/3 és 1873/4 tanévben (Budapest, 1877)
IV. Vegyes bántalmak
150 tartalmaznak. A jobb vese nagyobb, tömöttebb, lialavány, barnásvörös, vérszegény, viaszszerü; a bal vese még tömöttebb és nagyobb, kérge felette vérszegény, erős viaszfényt mutató, a két alsó lobor és a felettük levő kéregrész egy diónyi barlanggá alakultak át, melynek falzata a külső rétegekben még kötszövetdús, mákszemnyi, szürkés- sárgás gümőkkel behintett veseszövetből áll, s a szomszédloborok is tűszúrásnyi, egész mákszemnyi szürke göbökkel bebintvék. A húgyhólyag nyákhártyája részint lialavány, részint ú. m. különösen a Lieutaud-féle 3-szögnek megfelelőleg belövelt, s számos sajtszerű kölesnyi gümőket, valamint egy pár kendermagnyi, egész lencsényi anyagveszteséget mutat, melyeknek szélei tömöttek, s úgy, mint a nyákhártya alatti kötszövetnek megfelelő alap kölesnyi gümőkkel ellátottak. A Lieutaud 3-szög felett a hátsó falzaton egy tölcséralakú, kölesnyi szájadékkal biró sipoly a hólyagnyak megetti barlangba vezet. Az ondóliólyagcsáknak csak egyes oldalfalrészei vannak meg, legnagyobb részük a hólyagnyak megetti barlanggá folyt össze, ezen barlang belfelülete pedig szürkés színű, reczés, itt-ott sajtos anyaggal és gümőkkel fedett, s mellső fala a húgyhólyag izomrétegének maradványát mutatja. Ezen űrből vonulnak felfelé az ondóvezérek; a bal oldalinak iire tágult, vizeletszagú túrós pépet tartalmaz, a Poupart- szálag feletti nyilással közlekedik, s a mony gyökén levő sipolynyilás- nak megfelelőleg szétfoszlik; a jobb oldali szintén vastagabb, tömöttebb tapintatú, s üre túrós szétmálló anyaggal telt, falzata gümőkkel behintett. A dülmirígy részben szétmállott, részben tömött tapintatú, s szövete mákszemnyi részint sajtosodó, részint szürkés gümőkkel behintve. A húgycső hártyás és dülmirígyes részének nyákhártyája hiányzik, falzata hegektől átvont rendetlen alakú fekélyekkel borított, melyeknek alapjai és szélei részint sajtos anyaggal, részint szürkés gümőkkel bebintvék. A húgycsőnek hártyás része az alsó falon levő babnagyságú, rendetlen szélű nyiláson át a hólyagnyak megetti űrrel közlekedik. A húgycső barlangos részének közepe megett és inkább jobb- felé egy babnagyságú, a nyákhártya alatti szövetig hatoló anyaghiány volt látható, melynek alapját giimős heg képezte. A jobb here a mellékherével együtt majdnem egészen sajtszerü, de még elég tömött újdonképletté alakult át, s burkai egymással összenövök. A bal here részint hegektől, részint gümőktől, legnagyobb részben pedig öblös sajtszerű anyaggal telt barlangoktól áthúzott. Ismerve most a kórelőzmény, kórlefolyás és bonczlelet adatait, következő képet alkothatunk magunknak az esetről. Betegnek kéz-
