Antal Géza - Réczey Imre: Kovács József tanár sebészeti kórodája a budapesti Kir. Magyar Egyetemen 1871/2, 1872/3 és 1873/4 tanévben (Budapest, 1877)

Sebkezelés

6

midőn Lister új sebkezelése több és kimerítőbb tanulmányozás után, a szakértő Ítészét tüzénél megtisztítva, megbízhatóbb eredményeket mutatott fel. S ez idő csakugyan be is következett. Azon eredeti kezelésmód, mely- lyel Lister 1867-ben a sebészi világot meglepte, *) azóta számos és eredményeire nagy befolyású változáson ment keresztül, melyek az eredetileg nehézkes eljárást sok hátrányától megszabadították. így pl. maga Lister, tapasztalván a valamivel töményebb carbolsavoldatnak káros hatását a sebfelületre, később főtörekvését oda irányzá, hogy a carbolsavat, melyet ő csak a környi lég fertőztelenítésére akar használni, a sebfelülettől távol tartsa; hosszas kísérletek után ez valóban sikerült is. Mások más változásokat tettek Lister eredeti eljárásában. így fejlődött Lister eljárása mai nap olyanná, mely Németország és Anglia elsőrangú sebészeinek elismerését bizalmát vívta ki s eredményeiben minden egyéb sebkezelési módot felülmúlni látszik. Koródánk, noha mint a fennebb vázolt sebkezelésből látható, már évek óta elfogadta a fertőztelenítés elvét, csak a jelen év folytán határozta el magát arra, hogy Lister eljárásával nagyobbmérvü kísérleteket tegyen. Ezek eredményeit e helyen közzé tenni, még idő előtt volna; annyi azonban már az eddigi kísérletek alapján tagadhatlannak látszik, hogy láz a nagyobb műtétek (csonkítások, kiizelések) után is ritkább vagy épen nem fordul elő, a genye- dés összehasonlíthatlanul csekélyebb s ezek által a gyógyulás feltételei sokkal kedvezőbbek; — sőt a járulékos kórok meggátlására nézve ezen eljárás minden más sebkezelési mód felett látszik állani. Ha idevágó észleleteink

) Laneet 1867, márczius, ápril, jnlius számaiban.