Szentpétery Imre (szerk.): Emlékkönyv Fejérpataky László életének hatvanadik évfordulója ünnepére (Budapest, 1917)

Erdélyi László: Az aranybulla társadalma

AZ ARANYBULLA TÁRSADALMA.

Harmadik szabadságbiztosíték a nobilisok ellenmondó és ellenálló joga: «Ha pedig mi vagy valamelyik utódunk — folytatja a király a megerősítő záradékot — valamikor ezen rendelkezésünkkel ellenkezni akarnánk : úgy a püspököknek, mint másoknak, a királyság jobbágyainak és nobilisainak összesen és egyenként, a mostaniaknak s a jövendőbelieknek, utódaiknak legyen szabad felhatalmazásuk örökre ezen levelünk tekintélyénél fogva nekünk és utódainknak a hűtlenség bélyege nélkül ellenállni és ellenmondani».

A «jobbágyok és nobilisok» sorrendje mutatja, hogy itt a jobbágyokon nem várjobbágyok, hanem azon királyi főtisztek értendők, akikről épen az előző 30-ik cikkely mondta, hogy két méltóságot nem viselhetnek, kivéve ezen négy jobbágyot : a nádort, bánt, s a királyi és királynéi udvarispáht. Ezen jobbágyok mellett nobilisok itt a többi királyi várispánok. Az aranybulla csakis a főpapoknak és jobbágyuraknak, nobilisoknak, vagyis az 1231. 8. 9. és Rogerius 4. 5. c.-ban említett báróknak adta meg az ellenállás jogát, ép úgy, mint hét évvel előbb az angol Magna Charta. Csak- -hogy itt már fejlettebbek voltak a viszonyok, s az ellenállás jogát is egész részletesen szabályozták, ami az aranybullánkban hiányzik.1 Angliában teljesen kifejlett hűbériség uralkodott, mikor nálunk tiltakoznak a nagyhűbérek alakítása ellen. Az ellenállás jogát az angol szabadságlevél, mely sokkal bővebb az aranybullánál, a báróktól választott huszonötös bizottságra ruházza. Ennek szűkebb bizottsága, négy báró terjeszti a panaszokat és követeléseket a király vagy távollétében a főbírája elé, ki negyven nap alatt tartozik elintézni az ügyeket, mert különben a huszonötös választmánynak kötelessége az országban mindenkit (a lovagokat és városi polgárokat) hadba hívni s a királyt birtokainak lefoglalásával, de személye és családja kímélésével kényszeríteni az igaz- talanság jóvátételére. Minden ember esküvel köteles engedelmeskedni a huszonötös bárói választmánynak.1 2 Nálunk se választmányról, se a többi országlakókat kötelező esküről és ellenállásról nincs szó az aranybullában. Mindazonáltal a Magna Charta létre1 A Magna Charta különbségeire rámutatnak Pauler Gyula : Amagy. nemz. tört. az Árp. kir. alatt. II. köt. 106. 1. (1893), Marczali Henrik : a Szilágyi S. szerk. A magy. nemz. tört. II. 406 — 407. 1. (1896), Ferdinandy Gejza : Az aranybulla, 49 — 52. 1. (1899), Schiller Bódog : Az aranybulla (Szász József : Politikai Magyar- ország I. 1912. 63-65. 1.).

2 Jánosi Ferenc : Alkotmányok gyűjteménye. I. köt. 1867, 24 — 25. 1.

89