Szentpétery Imre (szerk.): Emlékkönyv Fejérpataky László életének hatvanadik évfordulója ünnepére (Budapest, 1917)

Závodszky Levente: Kossuth és Szemere a honvédelmi bizottmány megalakításáról

KOSSUTH ÉS SZEMERE A HONVÉDELMI BIZOTTMÁNY MEGALAKÍTÁSÁRÓL. 359

j esztett be, mely szerint nyilvánítsa a ház «törvénytelennek és érvénytelennek» Lamberg kinevezését, mivel miniszteri ellen- jegyzés nélkül jelent meg. Utasítsa a ház a miniszterelnököt és a honvédelmi bizottmányt, hogy a határozatot közhírré tegyék s az ország védelméről gondoskodjanak.1

A miniszterelnök távollétében a hatalmat a képviselőház a honvédelmi bizottmányra ruházta. Midőn másnap Lamberget megölték, a ház Batthyány távollétében a bizottmány három jelenlevő tagját, Kossuthot, Nyáryt és Semberyt felhatalmazta, hogy a rendet és a nyugalmat fenntartsák és a honvédelem érdekében szükséges intézkedéseket megtegyék. Teendő pedig bőven volt s ezért Kossuth indítványára 29-én a képviselőház a honvédelmi bizottmány tagjaivá választotta az államtitkárokat is.1 2

Mivel azonban Kossuth Szegedre távozott s a bizottmány eredeti tagjai közül kevesen voltak a fővárosban, okt. 1-én a ház beválasztja még Mészáros Lázár hadügyminisztert és Szemere Bertalant, majd okt. 8-án elnökét, ifj. Pázmándy Dénest. A felsőház két nap múlva Perényi alelnök indítványára a korábbi három taghoz még kettőt választott meg : br. Jósika Miklóst és Somsich Pongráczot, ez utóbbi azonban a választás dacára nem lett tagja a bizottmánynak.3

A bizottmány megvolt, de nem a munkafelosztás. Batthyány lemondása még inkább siettette a kérdés gyors megoldását. Már október első napjaiban ismételten hangoztatták a képviselőházban, hogy rendezni kell a kormányt, de Kossuth távollétében nem akarták. Okt. 8-án azonban maga Kossuth vetette fel a kérdést. A helyzet sürgős volta kívánta, hogy a kormány helyét betöltsék. Ezért indítványozta, hogy a ház az ország egész kormányzatát a bizottmányra ruházza. Hogy pedig az elintézést egyszerűsítse s «ne legyen minden tárgy oly számos tagokból álló mintegy kollegiális tanácskozás rendelkezésétől függő, hanem hogy legyen bizonyos egység az akaratban és elrendezés a végrehajtásban» —- indítványozza, hogy legyen egy elnök és két tag, akik hárman vezessék, intézzék és rendezzék a honvédelmet saját felelősségük mellett, a többiek pedig a végrehajtás teendőit lássák el.

1 Horváth M. i. ra. I. 520—522.

2 Szeremlei i. m. 73. 1. és Zur Geschichte des ungarischen Freiheitskampfes. Leipzig (Arnold) 1851. I. k. 120. 1.

3 Szeremlei i. m. 86., 87. 1.