Szentpétery Imre (szerk.): Emlékkönyv Fejérpataky László életének hatvanadik évfordulója ünnepére (Budapest, 1917)
Domanovszky Sándor: Mázsaszekér
MÁZSASZEKÉR. 73 galma a szekérével azonosult. Már az 1494/5-iki királyi számadások szerint is szállítanak rajta narancsokat vagy gyertyákat.1 A XVI. század közepén már általánosan használják a kereskedők. Ráteszik rakományukat és maguk is vele utaznak. Lőcse város híres jegyzője és fontos ügyekben eljárt követe, Türk Dániel pl. 1560-ban hamarjában írja meg egyik jelentését Pozsonyban a városnak, míg a kereskedő, aki Lőcse felé indul, megrakatja a kocsiját, hogy sorait ezzel az alkalmatossággal továbbíthassa.1 2 Egy más alkalommal Bécsből Pozsony felé haladva egy kereskedő veszi fel kocsijára, aki bizonyára ugyanazzal viszi árúit is.3 A mázsaszekérrel szemben tehát a XVI. században a kocsi vette át a kólva régebbi szerepét. De a fent felsorolt adatok, különösen, hogy a kocsit árúfuvarozásra használták olyan hosszú vonalon, mint a pozsonv-lőcsei, azt bizonyítja, hogy a kocsi a kereskedelemben jelentőségben felülmúlta a kólyát. Ez már nem volt helyi forgalom, a kocsi tehát már nemcsak a kiskereskedelemben szerepelt. Ezzel az újítással pedig meg kellett változniok az árúmegállapítás körül követett szokásoknak : a kocsirakományt is meg kellett állítani, nemcsak a mázsaszekeret. A mázsaszekér külön fogalma tehát megszűnt, a XVI. században már csak átiratokban találkozunk vele. A szó a nyelvhasználatból teljesen kiveszett, annyira, hogy ez idegen kifejezések, mint a furmán- szekér meghonosodására adott alkalmat.4 Ez természetesen nem jelenti azt, hogy maga ez a nagy, nehéz szekértipus is eltűnt volna, eredeti neve csak azért veszett el, mert már nem volt meg régi jogi tartalma. Alakja fennmaradt, mint teherszekér,5 megjelölésére pedig épen a XVI. századtól a társzekér szó jött forgalomba.6 A társzekérnek a XIX. század 1 1494. Prima die Maji, ad mandatum Régise Majestatis missa sunt ad Wyssegrad poma narantia dulcea et acerba per eurum kochy . . . ; per eundem kochy missse sunt lucernae et candelae parvae . . . ; 1494. XIX. Novembris. Nicolao Litterato cum certis et praefatis poma narantiis et aliis rebus . . . pro kochy . . . 2 Diesz hab ich in eyl geschrieben weyl sie auff den Cotschi geladenn haben. 1560 nov. 7. Lőcse város levélt. VIII. oszt. 52/6. sz. 3 Türk 1558 jul. 5-én Lőcse város tanácsához intézett levele. Lőcse v. lt. VIII. oszt. 41/1. sz. 4 Pósaházi : Igazság istápja. 1669. II. köt. 652. 1. nem volna olyan Lengyel- Országi Furmánszekér, amely meg nem telnék vélek. 5 Az Oklevélszótár legrégibb adata 1490-ből. 6 Az Oklevélszótár szerint 1518-tól.
