Szentpétery Imre (szerk.): Emlékkönyv Fejérpataky László életének hatvanadik évfordulója ünnepére (Budapest, 1917)
Domanovszky Sándor: Mázsaszekér
52 DOjNIANOVSZKY SÁNDOR. A középkorban a szekér nem szolgált személyszállításra,1 e célra legfeljebb fejedelmek, papok és asszonyok használták fel, de szintén csak kivételképen. Általában a népvándorlás idején a fuvarozás visszafejlődött, a szekér egy vagy két tengelyre erősített nyers faszekrény volt. Ilyennek mutatja a Bécsi Képes Krónika is azt a szekeret, amely Szent László holttestét Nagy- Váradra szállította. Ez a szekrény különben szilárdan volt a tengelyekre ráerősítve, ami az egész alkotmányt nagyon nehézkessé tette. Ilyen nehézkes alkotmány az a kocsi is, amellyel János pápa a konstanzi zsinatra menet fölborult. Ezt a jelenetet Reichenthali Ulrik «Das Concilium, so zu Constanz gehalten ist worden» c. 1536-ban megjelent munkája egy metszetben örökítette meg, amely szerint a szekéren mindössze annyit változtattak a pápa kényelmére, hogy a durva alkotmányt befödték. A kép különösen abból a szempontból tanulságos, hogy a régi szekér alsó építményének nehézségéről ad fogalmat. A mi viszonyaink azonban a nyugateurópaiaktól eltérően fejlődtek, aminek egyik oka nemzetünk állattenyésztő foglalkozásában, a másik földrajzi viszonyainkban, a magyar lakta területek sík voltában keresendő. A nálunk megfordult nyugateurópaiak nemcsak az ország terményekben való nagy bőségét csodálták meg, hanem nagy lóállományát és a lovak olcsó árát is. Hogy az említett két körülmény nálunk tényleg különleges viszonyokat teremtett, annak legszebb bizonysága Bertrandon de la Broquiére útleírásának fuvarozásunkra vonatkozó megjegyzése. Bertrandon de la Broquiére 1433-ban a Szentföldről visszatértében utazott át hazánkon. Akkor írta : «Rencontray en mon chemin des gens qui aloient sur charios six en aucuns sept, huit en vng autre, ainsi que la chose la donne, qui nont que vng cheval qui les maine ; et quant ilz vuellent faire grant journee, ilz font ainsi. II y a daucuns charios couvers a la maniere du pays, qui sont tres beaulx et sont moult legiers, roes et tout, et me samble que 1 Δ fuvarozás fejlődésere v. ö. Encyclopedic fran9ai.se és Grande encyclopedie ; Gozzadini cikke az Atti e memorie della regia deputazione di storia patria per le provincie di Romagna. Yol. II. 1863. ; F. Perrot : Zur Gesch. des Verkehrswesens, Vierteljahrschrift f. Volkswirtschaft u. Kulturgeschichte. Bd. XXI. 1868. 27 — 55.1. ; a kocsi története, Európa 1884. évf. 330. 1.; Götz : Verkehrswege im Dienste des Welthandels 1888. 531. és köv. 11. ; Borght : Das Verkehrswesen. 1894. 76. és köv. 1. ; Veredarius : Das Buch von der Weltpost. 1894. 91 — 95. 1.
