Szentpétery Imre (szerk.): Emlékkönyv Fejérpataky László életének hatvanadik évfordulója ünnepére (Budapest, 1917)

Áldásy Antal: Zsigmond császár koronázása és a német városok

ZSIGMOND CSÁSZÁRKOKONÁZÁSA ÉS A NÉMET

VÁROSOK.

Irta : dr. Aldásy Antal.

I.

Zsigmond király római útja és császárkoronázása újabb, tetemes pénzáldozatot rótt a financiális tekintetben amúgy is túlterhelt uralkodóra, aki, hogy a költségeket fedezhesse, minden lehető segédforrást igénybe vett. A Filippo Maria Viscontival, valamint IV. Eugen pápával folytatott tárgyalások során a részükről nyújtandó pénzbeli segítség a tárgyalások egyik főpontját képezte, és úgy a pápa, valamint a herceg tetemes összegeket volt kénytelen fizetni. Az egyes olasz városokat, melyekben Zsigmond megfordult, szintén igénybe vette, sőt végezetül a velencei köztársaság is kénytelen volt a költségekhez hozzájárulni. A költségek fedezésére találja ki és lépteti életbe a császár a németországi zsidók koronázási adóját és azonkívül a német városok is tetemes összegeket voltak kénytelenek a király kezeihez lefizetni.

A német városok igénybevétele Zsigmond részéről különböző jogcímen történt. Az egyik azon kötelezettségen alapult, mely szerint a birodalmi városok a birodalmi hadjáratokban résztvenm kötelesek voltak, a másik megadóztatás a koronázás után történt és részben a városok felajánlotta koronázási ajándékokból, részben pedig a városi kiváltságoknak a koronázás után történt megerősítéséért fizetett díjakból került ki. Az első jogcímen történt igénybevétel voltaképen fegyveres erő kiállításának kötelezettségét vonta volna maga után, de minthogy e kötelezettség pénzzel megváltatott, ez is a királyi pénzügyi műveletek közé sorozható.

Zsigmond tudvalevőleg régóta tervezte olaszországi útjának megindítását és ehhez képest több ízben tett arra intézkedést, így 1427 és 1428-ban. 1427 november 7. és 8-án Belgrádban