Szentpétery Imre (szerk.): Emlékkönyv Fejérpataky László életének hatvanadik évfordulója ünnepére (Budapest, 1917)

Závodszky Levente: Kossuth és Szemere a honvédelmi bizottmány megalakításáról

KOSSUTH ÉS SZEMERE A HONVÉDELMI BIZOTTMÁNY MEGALAKÍTÁSÁRÓL.

Irta.: dr. Závodszky Levente.

Jellacic szeptember 11-iki betörése kormány nélkül találta az országot. Igaz, hogy a képviselőház Szemere Bertalant, — ki le sem mondott, tartva attól, hogy második minisztérium nem fog kineveztetni1 — és Kossuthot felszólította, hogy az új kormány kinevezéséig vezessék az ügyeket, István főherceg azonban ezt a határozatot visszautasította. Jól látta, hogy a kormánynélküli helyzet Kossuthot állítja előtérbe, — mit épen nem óhajtott, azért sietve újra Batthyányt bízta meg a minisztérium megalakításával, amit ez el is vállalt azzal a feltétellel, hogy királyi parancs rendelje el Jellacic visszavonulását s a béke háborítatlan fenntartását.1 2 Jellacic közeledése azonban nemcsak Batthyány bizalmát ingatta meg, hanem a nemzetet is erélyesebb cselekvésre ösztönözte. A veszély perceiben a halogatás vagy a tétlenség csapás lehetett volna az országra.

Mivel Batthyány megerősítése késett s egyedül az ő vállaira nehezedett a kormány feladatának súlyos terhe, Kossuth ajánlatára a képviselőház szeptember 15-én elhatározta, hogy a másnapi ülésen hat tagból álló állandó bizottmányt választ, «mely a haderő állapotáról s mindazon erőről, melyről rendelkezni lehetne, körülményesebben értesülhessen, miszerint a háznak a tapasztaltakhoz képest határozni lehessen».3

1 Bartholomäus Szemere : Graf Ludwig Batthyány, Arthur Görgei, Ludwig Kossuth. III. 112. 1.

2 Horváth Mihály : Magyarország függetlenségi harcának története. Genf, 1865. I. 445. 1.

3 Madarász József : Emlékirataim. 168. 1.

23*