Szentpétery Imre (szerk.): Emlékkönyv Fejérpataky László életének hatvanadik évfordulója ünnepére (Budapest, 1917)

Szabó Dezső: Albert királlyá választása

ALBERT KIRÁLLYÁ VÁLASZTÁSA.

325

tisztán következtethetjük, mily kevesen lehettek azok, akik 1437-ben Albertet Magyarország királyává választották.1 *

Miután láttuk, mint lett a pártja által királylyá választott Albertból egész Magyarország királya, megmondhatjuk, minő tanulságot fed föl előttünk ezen eseménynek az újabb osztrák történetírók által való elbeszélése. Nyugodt lelkiismerettel felelhetjük, hogy a mi Katonánk úgy mondta el Albert megválasztását, amint azt adatai eléje tárták, a nagynevű osztrák történetírók pedig egyszerűen elhallgatják azon adatokat, amelyek az ő közkedvelt, de nem igaz elméletük ellen szólanak. Ez pedig sokkal alacsonyabb foka a történetírásnak, mint amelyen előttük száz évvel állott a mi Katonánk.

1 Érdemes megjegyeznünk, hogy Aeneas SylviusnakAlbertről szóló rendszerint csekély figyelemre méltatott életrajza mennyire elmondj3· mindazt, amit az egykorú kútfők és oklevelek alapján föntebb elbeszéltünk. Mindössze rövidebb időre, t. i. a választás és koronázás közti időre teszi azt, ami a valóságban másfél év alatt történt. Elmondja ugyanis Aeneas Sylvius, hogy midőn meg kellett volna Albertet koronázni, fuerunt complures, qui nihil de sua electione (sic!)scivisse contenderent, nec eum regem volebant. Quibus Budam venientibus Albertus eis obviam exivit, iratosque nobilium animos pacavit coronatusque est cum omni pace (Fejér, Codex- diplomaticus XI. 390.). Érdekes megjegyezni, hogy a koronázás Székesfejérvárott

volt, holott az országgyűlés Budán, ami azt mutatja, hogy Aeneas Sylvius jól emlékezett a helyre, ahol Albert királyságának igazi elismerése megtörtént.