Szentpétery Imre (szerk.): Emlékkönyv Fejérpataky László életének hatvanadik évfordulója ünnepére (Budapest, 1917)
Pilch Jenő: Az 1813. évi Hermagori ütközet
AZ 1813. ÉVI HERMAGO RÍ ÜTKÖZET. 301 20-án pedig Károlyvárosh& vonult be, ahol a horvát zászlóalj azonnal átpártolt hozzá ; ezután Nugent Fiúméba nyomult, amelynek franczia helyőrsége Lippára menekült, a többi horvát zászlóalj pedig hozzászegődött. A Tarvis alá indított három francia hadosztály augusztus 27-én a Gail völgyébe nyomult, ahonnan támadást indított Villach és Rosegg ellen. A villachi csoportot az osztrákok visszaverték, de mert a Rosegg ellen támadó franciák a hídfőt hatalmukba kerítették, a villachi állás tarthatatlanná vált és a várost az osztrákok veszni hagyták. A Loibl-szoros ellen támadó franciákat mindvégig vereség érte, sőt az osztrákoknak két oszlopban, a Loiblon és a Kanker folyócska völgyében kezdett ellentámadása oly fényesen sikerült augusztus 30-án, hogy a Krainburgnki álló Belotti francia hadát is gyors visszavonulásra kényszerítették. Ez az ellentámadás megállította az alkirálynak Villachnál kezdett támadását és mivel délen Nugent augusztus 31-én Lippára is bevonult, az alkirály Tarvison és a wurzeni Száva völgyén át két hadosztállyal Laibach felé sietett, hogy megsegítse bajba jutott jobbszárnyát. Oldalmenetét három dandára biztosította, amelyek a Dráva völgyében lefelé haladva, szeptember 6-áig a hollenburgi osztrák állásokat is elfoglalták és hatalmukba kerítették a Dráva déli partját a Loibl- szorossal együtt. Közben a Ciliiben álló osztrák dandár (Fölseis) Steinig nyomult elő, Milutinovich ezredes különítményével pedig Károly- városból jőve, Weixelburg alá jutott, sőt Nugent Jelschane alatt egymásután két francia dandárt vert meg. Balsors tépte a franciáknak isztriai csapatait is, amelyeket Lazarics százados Lindarónál bekerített és lefegyverezett. Reménytelenné tette az alkirály helyzetét az, hogy szeptember 8-án a Krainburgból megszaladt Be- lottit, Fölseisnak Ciliiből előnyomuló dandára, Steintől nem messze, majdnem teljesen megsemmisítette, valamint, hogy az osztrák jobbszárny seregtestei közül : a Spitalnkl álló Eckhardt portyázó különítményeivel a Villachnál álló franciák hátát fenyegette, sőt a Gail völgyében Hermagorig is előrejutott ; Fenner pedig Linzen át a Pustertalba készült. Erre az alkirály elvesztette a fejét és ahelyett, hogy egyesített erőkkel a döntő helyen túlerővel tört volna előre, erőit szétforgácsolta, mindenütt sikereket kívánt elérni, vagyis vereségek érték, ami után szeptember 27-én Laibachnak istenhozzádot mondott és az Isonzóhoz vonult vissza.
