Szentpétery Imre (szerk.): Emlékkönyv Fejérpataky László életének hatvanadik évfordulója ünnepére (Budapest, 1917)

R. Kiss István: III. Endre király 1298/99. évi törvénye

arra nem igen van példa. Pedig dehogy nincs! Alkotmányunk kiinduló pontján a király és főurak és csak ők szabnak törvényt. Szent László alatt pl. omnes optimates regni hoznak törvényt, a szabolcsi zsinaton ugyan mellettük a főpapok is szerepelnek, mert őket zsinatról nem is lehetett kizárni ; a clerus és nép azonban csak testimonium gyanánt szerepel! Kálmán király is. regni princibus congregatis szabott törvényt.

Az 1222. évi aranybullában a nemesek alázatos kérése ad lökést a törvényhozó munkának, 1231-ben pedig hozzájuk csatlakozik a papság is. Együttesen kivívják esetenként, hogy alázatos kérvények helyett előzetes engedély alapján statútumok alakjában fejezzék ki kívánságukat, e statútumok azonban csak akkor válnak kötelezőkké, törvénnyé, ha a király és a bárók megerősítik. Ettől kezdve meg kell különböztetni a törvénynapokat és a törvényhozó gyűléseket. Az igazságszolgáltatás állandó működés, a törvényhozás rendkívüli, melyet esetről esetre a király és bárók engedélyeznek. A törvénynap foglalkozhatik sérelmekkel, az egész; országot érintő kérdésekkel is, de a közállapotok változtatására nem jogosult ; arra csak az engedélyezett parlamentumnaik van joga. A törvénynap azonban mégis gyökere a parlamentnek, ez. hatott a törvényhozó factor megoszlására is. A törvény nap kötelességet ró a királyra, vagy helyettesére, valamint 1231 óta a főpapokra is : őket teszi meg az üldözöttek szószólóivá, védőivé. Mintegy a néphez köti őket, a nép jólétének őrévé, szellemi vezérévé emeli ; ezzel szemben a báróknak csak joga van, de nincs kötelessége. Születésükkel járó előjogaik, helyzetükből folyó hatalmuk ránehezedik a királyra és országra. Ezt csak felülről jövő erőszak vagy forradalom törheti meg, vagy lassú belső fejlődés, folytonos egyezkedés enyhítheti. Erőszakra királyaink nem elég erősek, forradalomra az állapotok nem érettek, tehát a harmadik utat választja a főpapság szellemi vezetése alatt a nemesség. Ezenaz; úton jár az 1298. évi országgyűlés is. Prout moris est, a király és főurak legalis consensusával gyűlnek össze, ugyané consensussal emelik törvényes erőre azon határozataikat, melyeknek éle épen zakoskodó bárók ellen irányul.

Tehát bármily szép és korszerű dolog a demokratia, a mai historikus nem vét korának demokratikus szelleme ellen, ha az exclusis baronibust ezen megcáfolhatatlan helyzetkép után nem fordítja le szó szerint, hanem hűvös ridegséggel a bárók nélkül

Hl. ENDRE KIRÁLY 1298/99. ÉVI TÖRVÉNYE. 269'