Szentpétery Imre (szerk.): Emlékkönyv Fejérpataky László életének hatvanadik évfordulója ünnepére (Budapest, 1917)

Holub József: A főispán és alispán viszonyának jogi természete

202 HOLUB JÓZSEF. ilyenkor hangsúlyozzák, hogy a király vagy uruk képében jár­nak el.1 Az alispánoknak külön pecsétjük volt, amelyet kiadványaik­hoz használtak.1 2 Jellemző azonban a főispánhoz való viszonyukra, hogy a somogyi alispán pl. 1294-ben egy ítéletlevelét «propter maiorem rei cautelam» ura pecsétjével pecsételi meg,3 annak nagyobb hitele lévén. Az alispánok később is gyakran használták főispánjuk pecsétjét, vagy ami még érdekesebb, ha rendelkeztek is külön pecséttel, arra a főispán címerét vésették.4 Az alispán hatáskörének részletes tárgyalása nem tartozik szorosan tárgyunkhoz. Fontos kérdés azonban, vájjon amikor két vagy több alispán volt egy megyében, mikép illette meg őket a joghatóság gyakorlata. Számtalan példát idézhetnénk arra vonatkozólag, hogy amikor két-három alispánja is volt egy megyé­nek, igen gyakran csak egy alispán szerepel az oklevelekben a szolgabírákkal, ami azt mutatja, hogy teljes joggal járhatott el az egyik alispán is a szolgabírákkal. Ezért címezték pl. az ország- nagyok is így levelüket 1449-ben Zala vármegye hatóságához : «Ladislao de Thomay et Johanni filio Andree de Vsa aut altero absenti uni eorum necnon iudicibus nobilium comitatus Zaladiensis sedis Kennek»5 Ismerünk azonban egy érdekes esetet, amikor ez a kérdés megvitatásra került, mert az alperes prókátora azt a kifogást emelte a sedria döntése ellen, hogy a két alispán közül csak az 1 Anjoukori Okrat.V. k. 30., 464. ]., VI. k. 312.1., Zichv-cs. Okmt. II. k. 245.1., Károlyi-cs. Okit. I. k. 164. 1., Békésmegyei Okit. 10. 1. 2 1231 : «Ego Ceken . . . hoc scriptum . . . sigillo nostro reliqui sigillatam.» (Fejér: i. m. III. 2. k. 488. 1.), 1283 : «In cuius rei memoriam litteras nostras con­cessimus sigilli nostri (munimine) roboratas» ; Kozma komáromi alispán és várnagy pecsétje. Körirata: S(igillum) COTME(!) COMITIS C(urialis). (Magy. orsz. levt. Dl. 1157. Wenzel: i. m. IX. k. 371. 1.) 3 Wenzel: i. m. V. k. 104. 1. 4 A megyei kiadványokban rendkívül gazdag Kállay-levéltár (N. Múzeum) átvizsgálása alapján Gábor Gyula állapította meg idézett munkájában (79 — 81. ].), hogy egyrészt gyakran használták az alispánok minden megjegyzés nélkül a főispán pecsétjét, másrészt pedig hogy az alispán pecsétje gyakran hordta a főispán családi címerét. Ez utóbbi esetre érdekes példa még Somosi Pál mesternek, Opuli László herceg zempléni alispánjának pecsétje 1377-ből (Sztáray-cs.'okit. I. k. 440. 1.), mely­nek címerében a lengyel sast látjuk, teljesen hasonló alakban ura nádori kisebb pe­csétjéhez. (V. ö. Pór: Pecséttani apróságok. Turul, 1909. 50. 1.) * Hg. Festetich-cs. levt. Keszthely, Zalad. 144.

Next

/
Oldalképek
Tartalom