Szentpétery Imre (szerk.): Emlékkönyv Fejérpataky László életének hatvanadik évfordulója ünnepére (Budapest, 1917)
Heinlein István: Az archoni állások betöltésére vonatkozó 487/6-iki törvény
168 HEINLEIN ISTVÁN. szüntetését Ephialtes által, amelyet egyenesen forduló pontnak tekint Athénnek alkotmánytörténeti fejlődésében.1 A kérdést lényegesen befolyásolni látszik, ha bebizonyosodnék, hogy a fentebb említett régi íróknak igazuk van abban, hogy a jelöltek közül a sorsolást már Solon rendelte el az archoni állásoknak betöltésére vonatkozólag, mert abból azt kellene következtetnünk, hogy az archonok hatáskörének megszorítása már Solon idejében történt. Ámde az archonok, nevezetesen az archon- eponymos hatalmának ily korai megszorítása ellen szólnak a στάσεις, amelyekből maga Aristoteles azt a következtetést vonja le: «8τι μεγίστην είχεν δόναμιν δ αρχών' φαίνονται γάρ αίεί στασιά- ζοντες περί ταύτης της αρχής«,1 2 úgy, hogy ez viszont közvetve bizonyítékul szolgálhatna az említett íróknak azon állítása ellen, hogy az archoni állások betöltésénél, a jelöltek közüli sorsolás módját már Solon alkalmazta. Ámbár, amint azt fentebb említettem, a magam részéről nem tartom épen kizártnak azt, hogy illető íróknak állítása oda módosítandó, hogy Solon nem a jelöltek közüli sorsolást, hanem a jelöltek közüli választást alkalmazta, mindamellett megállapítom, hogy az ellentét e két állítás között nem olyan, hogy amiatt az egyiknek, vagy a másiknak bárminő megváltoztatása okvetlenül szükségessé váljék. Nem akarok nagy súlyt helyezni arra, hogy a tiszta választás behozatalánál, illetőleg helyreállításánál az archonok régi jogkörüket ismét visszanyerhették, vagy legalább az előbbinél sokkal nagyobb hatalom birtokába juthattak,3 mert a demokratikus irányú fejlődés nem teszi valószínűvé a hivatalnokok már egyszer megnyirbált hatalmának restitutióját, vagy épen kiterjesztését, még ha ez a hivatal betöltési módjának megváltoztatásával is járt együtt. Sokkal döntőbbnek látszik nekem ebben a tekintetben egy másik megfontolás. Aristoteles szerint a sorsolás a kilenc archoni állásra Solon korában negyven, 487/6 óta ötszáz választott jelölt között történt. Már pedig nyilvánvalóan egészen más valami, ha a sorsolás negyven, mintha ötszáz választott egyén között folyik, különösen ha tekintetbe vesszük, hogy az utóbbi esetben a választás a választható egyéneknek aránylag kis számánál fogva alighanem 1 Arist. Ath. pol. XXV. LXI. 2 Arist. Ath. pol. XIII. 2. 8 Wilamovitz : Aristoteles u. Athen. II. 87. 88. 1.
