Szentpétery Imre (szerk.): Emlékkönyv Fejérpataky László életének hatvanadik évfordulója ünnepére (Budapest, 1917)
Gárdonyi Albert: A középkori latin írás rövidítési rendszere
A KÖZÉPKORI LATIN ÍRÁS RÖVIDÍTÉSI RENDSZERE. 155 általában jelző rövidítési jelre, hogy az ur és us végzeteket egyaránt jelenthette. Ezzel szemben mi azt hisszük, hogy itt nem határozott jelentésű rövidítési jellel, hanem a jogi kéziratok mintájára az elhagyást általában jelző rövidítési jellel állunk szemben, vagyis a karolingkori kéziratok egyszerűen átvették a jogi kéziratok rövidítési rendszerét. A fejlődést Steffens úgy vezeti tovább, hogy az us és ur végzetek megkülönböztetése céljából az ur végzetet azzal jelölték meg, hogy a hiányjelhez hasonló rövidítési jelhez egy vízszintes vonalkát függesztettek, miáltal a 2 számjegyhez hasonló alakot vett fel s ez a rövidítési jel a IX. században végleg állandósult. Az egymásután kétségtelenül az, amit Steffens megállapít, a fejlődés két fázisa közötti okozati összefüggés azonban költött, mert a 2. számjegyhez hasonló rövidítési jelnek egészen más az eredete. Megállapíthatjuk mindenekelőtt, hogy már a IX. században az r betű megjelölésére az or szótagban azt az alakot használták, mely a 2 számjegyhez hasonlít1 s így el lehetne fogadni azt a megállapítást, amelyet Capelli feltevésként közölt, hogy az ur szótag megjelölésére a kerek r betűt használták, illetőleg hogy itt nem elhagyásos, hanem kihagyásos rövidítéssel állunk szemben, mely a IX. században keletkezett. A kihagyásos rövidítés elmélete még jobban megáll, mint a Steffens elmélete, kielégítően azonban egyik sincs indokolva s így kénytelenek vagyunk a római gyorsírási jelekre visszatérni, ahol megtaláljuk a rejtély kulcsát. A végzetek tudniillik a gyorsírás legfontosabb alkotóelemei voltak s a végzetek megjelölésében mutat a régi gyorsírás legnagyobb fejlettséget. Ez vezette a leírókat arra a gondolatra, hogy a gyorsírási jeleket a rendes írásban a szóvégzetek megjelölésére használják fel,1 2 amint ezt a görög 1 Ihm : Palseographia latina. Tabula XII. Corrupit, auditorio, senatoris, quorum, orbis, morum, uxore priori stb. szavakban. Chatelain : Paléographie des classiques latins. Pl. XIX. Forenses szóban. Pl. XX. Rhetor szóban. PI. XL. Arbitror és auctor szavakban. Pl. XLIV. Corporis szóban. Pl. LXXI. Ordine és labor szavakban. Chroust ·. Monumenta Palaeographica. Lief. I. tab. 4/5. Rector és amorem szavakban. Lief. III. tab. 1. Laboraverunt szóban. Lief. V. tab. 5. Imperator szóban. Lief. V. tab. 7. corporis szóban. 2 Wessely: Ein System altgriechischer Tachygraphie. 11. 1. (Denkschriften d. kais. Akademie d. Wissenschaften. Bd. 44.).
