Szentpétery Imre (szerk.): Emlékkönyv Fejérpataky László életének hatvanadik évfordulója ünnepére (Budapest, 1917)
Gárdonyi Albert: A középkori latin írás rövidítési rendszere
A jogi rövidítések között kétségbevonhatatlanul megtaláljuk a kihagyásom (contractio) rövidítéseket, ami nem magyarázható a középkori latin íráshoz hasonlóan azzal, hogy nyelvi nehézségek tették szükségessé a szó utolsó hangzójának kiírását, mert aki a római jog nehézségeivel meg mert küzdeni, annak a latin nyelvben alapos jártassággal kellett bírnia. Legfeljebb a keresztény egyházi kéziratok írásmódjának a hatásával lehetne magyarázni azt, azonban az első századok egyházi kéziratai sokkal kevésbbé élnek azokkal, mint a jogi kéziratok, tehát a hatás nincs eléggé indokolva. A VIII. századi Notae Lugdunenses pl. a következő kihagyásos rövidítéseket ismeri: EM = enim, EE = esse, E XO = exceptio, HC = hsec, NCTII = negotii, UBA = verba stb.1 Ugyancsak a jogi rövidítések között megtalálhatjuk a közép, kori latin írás rövidítéseinek másik nagy csoportját, mely a kihagyásos rövidítéssel jelzett szó végső hangzóját nem a soron, hanem a sor fölé írja s a rövidítés jelét egyszerűen elhagyja. A Notae Lugdunenses pl. a következő ilyen rövidítéseket ismeri : Nc = mine, Ne = nostrae, Na = nostra, Qa = qua, Q° = quo, Tc = tunc, U° — verő, Um = verum stb. Ugyancsak a jogi rövidítések közül vannak átvéve a középkori latin írás azon elhagyásos (suspensio) rövidítései, melyekben a régi római gyakorlattal szemben nem ponttal, hanem az utolsó hangzón áthúzott haránt vonással van megjelölve az elhagyás. A Notae Lugdunensesben ilyen áthúzott P betűvel van megjelölve a per elöljáró és áthúzott R betűvel a többes genitivus rum végzete, amely rövidítési jelek a középkori latin írás rövidítési rendszerébe változatlanul átmentek. A jogi rövidítésekből vette át végül a középkori latin írás a pro elöljáró rövidítési jelét, amely a P és R betűk egybeírásának tekinthető és a quia kötőszó rövidítési jelét, amely a Q és A betűk összeírásából származott 1 2 s a Notae Magnonianaeban kifejezetten így is van jelölve,3 tehát kihagyásos rövidítés. De nem szükséges a jogi rövidítéseket tartalmazó karoling- kori gyűjteményekhez fordulnunk, hogy a notae juris jellegéről és használatáról meggyőződést szerezzünk, mert a fennmaradt A KÖZÉPKORI LATIN ÍRÁS RÖVIDÍTÉSI RENDSZERE. 145 1 Keil : Grammatici latini. IV. k. 277. s kk. 11. 2 Wattenbach is úgy magyarázza. L. Lateinische Palseographie 77. 1. 3 Keil : Grammatici latini. IV. k. 298. 1. Fejérpataky-emlékkönyv. 10
