Ö. Kovács József - Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas története 3. Tanulmányok Kiskunhalasról a 19. század közepétől a 20. század közepéig (Kiskunhalas, 2005)

TELEPÜLÉS, GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM - 11. Alabán Péter: Kiskunhalas társadalma a dualizmus idején és a Horthy-korszakban

1. Teknővájó cigányok, 1930-as évek. Szűcs Károly 2001. 45. kép alapján

a gazdákat. A Piktorok utódai a legelötagosításokat követően hagyták el a tanyát a pásztorokkal együtt, s más - szomszédos - városokban szóródtak szét.63 A cigányok helyzete szinte semmit nem változott a következő száz évben. Keserű sorsukat élethű, szociográfiai jellegű leírásokon, saját készítésű fényképeken és filmeken keresztül a 20. század első felének egyik legnagyobb hatású fotográfusa, Lakatos Vince (1907- 1978) örökítette meg. Az újságíróként (majd szerkesztőként) először a Halasi Hírlapnál dolgozó „szociofotós” rendszeresen publikált cikkeket több lapban is a Kiskunság szegényparaszti társadalmának életéről, legégetőbb problémáiról. Munkássága azonban a filmezésben csúcsosodott ki igazán a második világháború után, mellyel több elismerő díjat szerzett. A cigányokról így írt 1936-1937 telén: „A szegény cigány meg olyan, mint a kerítésen reszkető veréb. Kéricsél, kunyerál, lopkod. Űzik, hajtják, innen is, onnan is/Keresztények, pogány hittel, pogány erkölccsel.”64 Úgy tűnik, hogy ez az állapot ma is érvényes: jelen társadalmunk egyik legfőbb vonása a roma lakosság katasztrofális szociális helyzete, mely sürgős megoldást igényel.

Társadalmi rétegek, foglalkozási csoportok

A 18-19. század fordulójától, de különösen 1848 után a halasi társadalmat már nem a redempció szerinti rétegződéssel vizsgálhatjuk. Miként arra Bagi Gábor még az előző korszak (1745-1848) elemzésénél rámutatott, a társadalmi átalakulás első

464