Ö. Kovács József - Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas története 3. Tanulmányok Kiskunhalasról a 19. század közepétől a 20. század közepéig (Kiskunhalas, 2005)
TELEPÜLÉS, GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM - 7. Csíki Tamás: Kiskunhalas legnagyobb adófizetői 1879-1934
Jegyzetek 'Vörös Károly: Budapest legnagyobb adófizetői 1903-1917. I. Tanulmányok Budapest Múltjából. XVII. Budapest, 1966; Vörös Károly-Orbán Sándor-Sándor Pál: Az új- és legújabbkori társadalomtörténeti kutatásokhoz (Tervezet). Történelmi Szemle 1976. 4.sz. 739-740. Pl. Baranyi Béla: Gondolatok az uralkodó elitről, valamint egy helyi elit történetéről a debreceni virilizmus kapcsán (1870-1930). Magyar Történeti Tanulmányok V. Debrecen, 1972. 4-67; Tóvári Judit: Az elit Miskolc város társadalmában 1872-1917. Miskolc, 1997. 3A köztörvényhatóságokról szóló 1870. és 1871. évi törvények kiegészítéseként (melyek a legnagyobb adófizetők jegyzékbe foglalásáról is rendelkeztek), az 1886. évi 21.te. mondta ki, hogy a Tudományos Akadémia tagjai, a művészek, a lap- szerkesztők, a lelkészek, a kereskedelmi és iparkamarák bel- és kültagjai, az okleveles tanárok, ügyvédek, bírák, orvosok, mérnökök, építészek, gyógyszerészek, gazdatisztek és állatorvosok egyenes államadója a listák összeállításakor kétszeresen számíttatik. 4Minderről bővebben Vörös Károly: Budapest legnagyobb adófizetői 1873-1917. Budapest, 1979. 9-11. Szemléletes példa, hogy Nagykőrösön az 1922- es virilisjegyzék összeállítására kiküldött bizottság „megdöbbenéssel tapasztalja..., hogy a városi vagyonos polgárságának a város vezetésére hivatott, kipróbált, régi, megbízható, tekintélyes és értékes elemeit a virilis képviselők sorából egy csapásra kiszorítják a háborús és az azt követő válságos közgazdasági viszonyokat kihasználó, kevésbé szolid és nem állandó, főképpen a kereskedelmi életben felszínre vetődött konjunkturális új exisztenciák, akikre a város vezetését reá bízni nem lehet, akik mint ideiglenes és átmeneti elemek, nem rendelkezhetnek azzal az értelmi, erkölcsi és anyagi tőkével s állandósággal, amiket a törvényalkotó a virilizmus intézményében keresett, és eddig meg is talált. Ma már azonban városunk jövőjének, erkölcsi és anyagi helyzetének és a képviselőtestület nívójának a kockára tétele nélkül teljesen lehetetlenné vált a virilizmus régi szabályainak a mai változó viszonyok közötti szószerinti alkalmazása. Éppen ezeknél fogva, városunk jövőjét féltő gonddal párosult szigorú tárgyilagossággal tételenként átvizsgáltuk a legtöbb adófizetőket és a rájuk vonatkozó összes adatokat, s a kifejtett elveink alapján egybeállítottuk az ide csatolt 1922. évi virilis névjegyzéket, de kihagytuk abból a képviselőtestület nívóját és a város vezetését esetleg hátrányosan befolyásoló új adófizetőket.” A közgyűlési jegyzőkönyvet idézi Fekete István: Nagykőrös város virilis képviselői 1878-1943. Studia Comitatensia Vili. Szentendre, 1979. 204. 6A használt virilislisták a Thonna János Múzeum helytörténeti adattárában (TJM) találhatóak, az 1921-es jegyzéket a Kiskun-Halas Helyi Értesítője 1921. április 13-ai száma közölte. 'Egyetlen példát említve, Krisháber Lajos 1896- ban, még a rendi korszakra utaló némi anakronizmussal, regálé bérlőként, 1897-ben kereskedőként, majd 1913-ban birtokosként jelenik meg (fizetett adója sem csekély ingadozást mutat: 711, 195 és 1199 korona), miközben az 1911-ben megalakult Halasi Hitelbank Rt. első vezérigazgatója lett. ^A Magyar Korona Országainak Mezőgazdasági Statisztikája II. köt. (Gazdacímtár) Budapest, 1897. 250-257, Ö. Kovács József: Zsidók a Duna-Tisza közén. Társadalomtörténeti esettanulmányok, XVIII-XIX. század. Kecskemét, 1996. 166-176. ^A nemesek rendi előjogaikkal nem élhettek, maguk is adóztak, igaz, épp a redemptusok egykor legmódosabb, vezető tagjai szereztek presztízs- növelő nemesi címeket. Bagi Gábor: Kiskunhalas társadalma a redempciótól a polgári forradalomig. In: Kiskunhalas története 2. Szerk. Ö. Kovács József-Szakál Aurél. Kiskunhalas 2001. 371-372. I0Ö. Kovács: i.m. 165, 169-170, Péter család. A nemes kiséri Péter család Kiskunhalason. Szerk. Szakái Aurél. Kiskunhalas, 2000. 186. "Kiskunhalas almanach. Szerk. Szakái Aurél. Kiskunhalas, 2002. 243-244. I ? Hasonló példákat látunk Hódmezővásárhelyen. Gyáni Gábor: Hódmezővásárhely legnagyobb adófizetői (1888-1941). Történelmi Szemle 1977. 3-4.sz. 632. "^Kiskunhalas almanach 2002. 85-86, 88-89, Magyarország földbirtokosai. Szerk. Bellusi Baross Károly. Budapest, 1893. 514-519. 308
