Ö. Kovács József - Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas története 3. Tanulmányok Kiskunhalasról a 19. század közepétől a 20. század közepéig (Kiskunhalas, 2005)
TELEPÜLÉS, GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM - 1. Szűcs Károly: A kiskunhalasi városkép alakulása 1849 és 1945 között
népességi összeírás tanyai népességét kimutatja és elemzi: Balogh István 1965. 440-442. ^Schematismus venerabilis cleri almae diocesis Vaciensis pro anno... 1853. Vacii XBKML Kh. Tanácsiilésijkv. 1853. 193. sz. (73.) lap Schematismus venerabilis cleri almae diocesis Vaciensis pro anno... 1853. Vacii l0BKML Kh. V. 258, Kiskunhalas v. pusztáira vonatkozó iratok gyűjteménye. Uo. Tanácsgyűlési jkv. 1853. 90.lap !,BKML Kh. Tanácsgyűlési jkv. 1853. 97. (38. lap) l2BKML Kh. Tanácsgyűlési jkv. 1853. 159. (62. lap) 1 ■’Halas egykorú határát a II. katonai adatfelvétel térképének alábbi szelvényei ábrázolják: Colonne XXXIV. Section 59., 60., 61., Colonne XXXV. Section 59., 60., 61. Az eredeti térképet a bécsi hadilevéltár őrzi, pontos másolata van a Hadtörténelmi Intézet Térképtárában és a Szegedi Tudományegyetem Természetföldrajzi Tanszéke Térképtárában. 14A II. József-kori katonai térkép a Kiskunhalas története 1. kötetének 2. színes melléklete. Részletét közli: Juhász Antal 2001. 262. 9. ábra. I5BKML Kh. V. 244.1. Kis Kun Halas mezővárosának részletes földkönyve. Csernota Jakab térképe (Thorma János Múzeum 3932) megjelent a Kiskunhalas története 2. kötete (2001.) 3. színes mellékleteként. l6Juhász Antal 1993. 85-87. l7Nagy Czirok László 2002. 67. i o Erre Papp László hívja fel a figyelmet a kiskun- halasi tanyakialakulást tárgyaló tanulmányában: 1940. 303. A tagosítást a Kiskunhalas története 3. kötetben más szerző ismerteti, magunk csupán tanyatörténeti összefüggéseivel foglalkozunk. I9BKML Kh. V. 273.122. Kis Kun Halas Város tagosított területének telekkönyve, 1863. 20Nagy Czirok László 2002.70. 21Gyenizse Lajos 1977. 12. 22BKML Kh. V. 244/H. Népösszeírások. Az 1870. évi népszámláláshoz községi áttekintés 2. kötet. A népszámlálás az 1869. december 31-iki állapot szerint történt, ezért több történész 1869-ből datálja. Kiskunhalas tanyáiról és lakosságáról más adatokat közöl Nagy Szeder István 1935., Papp László 1940. 303. és Janó Ákos 1965. Föltűnő, hogy a váci egyházmegye 1875. évi (!) sematizmusa 2959 főnyi lélekszámot közöl a halasi tanyákról - több mint másfél ezerrel kevesebbet, mint az 1870. évi országos népszámlálás. Ugyanezt a kimutatást közli Galgóczy Károly 1877. 3. kötet, 260. Az 1875. évi sematizmus adatközlésének téves voltát alátámasztja, hogy a Halashoz tartozó puszták népességéről már 1853-ból, 1855-ből, 1860-ból 3000 feletti lélekszámot tettek közzé. 23Gazdacímtár 1895. 252-253. 24Gyenizse Lajos 1977.26. A Gyenizse-tanya azonosításának egyik támpontja, hogy a szomszédjukban Rátóti nevű gazda lakott és a kát. térkép a 3. szomszédnak jelöli Rátóti Pált. (Tanya 186.) 25BKML Kh., Kecskemét, Térképtár Kis Kun Halas rendezett tanácsú város Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyében 1879. A térképet szerkesztette, felmérte és helyszínelésnél bejárta Klimesch Venczel s. mérnök, 273 szelvényt tartalmaz. A térképszelvények nagyobb részéről irányításommal Ozsváth Gábor Dániel néprajzkutató készített feljegyzéseket, közreműködését e helyen is köszönöm. •Л/Г zoA 111. sz. tanya lakóira vonatkozó adatokat az 1870. évi népszámlálás adatfelvételi ívéről jegyeztük ki. A szélmalmokról Szakái Aurél 1997. 173-174. 27Gyenizse Lajos 1977. 12. 28Gazdacimtár 1895. 255. 29Gazdacímtár 1912. 537. 30Harka pusztán a „Hofmeister és Deutsch major” a Harkató keleti szélén feküdt L. III. katonai térkép: Zone 20. Col XXI. (1881.) о 1 Kiskunhalas-alsóvárosi R. kát. plébánia Kereszteltek anyakönyve III.a. 1855-1880. 32Gazdacímtár, 1895. 253. Kun-Halas, 1890. november 23., Tázlár község viriliseinck jegyzékeit Szabadi Pál kutatta fel, adatainak átengedését e helyen is köszönöm. 34Tajó és Bodoglár települési arculatának összehasonlításához az 1879. évi kataszteri térképet és az 1875. évi egyházi sematizmust vettem alapul. Azért kellett a pár évvel előbbi sematizmust választanom, mert az 1879. évi nem közli a protestánsok lélekszámát, az 1875. évi viszont igen - tehát teljesnek tekinthető. 35Bagi Gábor 2001. 367. 36BKML Kh. V. 273. 122 Kis Kun Halas város tagosított területének telekkönyve, 1863 37Kun-Halas, 1890. november 23. 38Gazdacímtár 1895. 252-253; Kiskunhalas almanach 2002. 86. A gazdacímtár Kiss családnéven tünteti fel a család tagjait, a helyi források a Kolozsvári Kiss, az 1879-es kát. térkép készítői pedig a Kolozsvári megnevezést használják. Mindegyik ugyanazon család tagjait jelöli. 126
