Ö. Kovács József - Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas története 3. Tanulmányok Kiskunhalasról a 19. század közepétől a 20. század közepéig (Kiskunhalas, 2005)

TELEPÜLÉS, GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM - 8. Kosárkó László: Kisvárosi térhasználat, kisvárosi életformák. Társadalmi térhasználat Kiskunhalason az 1880-as és az 1930-as évek között

49Sós út: Kiskunmajsáról Soltvadkertre vezető régi országút Szalai 2001. 321. 5üKőkúti csárda: A szegedi út déli oldalán (Eresztő puszta) volt található. Részletesen: Szalai 2001.315. ' 'A. Gergely 1996. 16. 52A. Gergely 1997. 17. 53Lásd a 47. jegyzetet. <'4Szűcs Károly-Szakái Aurél 2001. 5“'Szűcs-Szakái 2001. 7. 5^Szűcs-Szakál 2001. 7. 57Kis-Kun-Halas rendezett tanácsú város építke­zési szabályrendelete 1886. BKML Kh. V. 284. 57/kgy./1884. с о Az utcák a következőek: 1., Nagy utca Böröcz Mihály (Új házszám 130.) és özvegy Nagy Ferenczné (hsz. 115.) házától lefele Tamás Imre (1188. hsz.) és Szalai László (hsz. 1185.) házá­ig mindkét oldalon s bezárólag. 2., A katholikus templom utca, óvoda (925.) épülettől Nagy Károly (hsz.1138.) házáig mondkét oldala, s innen az ezzel szemben lévő Horváth-féle háztól felvonu­ló utcza Nagy Tóth János (hsz. 1147.) házáig. 3., Rajkó Lajos (hsz. 865.) házától Vatroba Péter (hsz. 958.) boltjáig terjedő s ennek folytatását képező Kaczendorfer Imre (hsz. 1130.) házánál kezdődő Murgács Kertjéig lefelé vonuló utca egész hosz- szában mindkét oldalon. 4., Vasút utcza Spüller Lajos házától a vasúti indóházig mindkét oldalon, ideszámítva Vári Szabó István (hsz. 841.) házától a Baki József-féle házig vonuló utcát is. 5., Végh István (hsz. 294.) O. Peregrin (hsz.167.) árvák házától Vattamányi Sándor (hsz. 191.) háza felé irányuló utca, ide értve a Hollander (hsz 201), Balázs (hsz. 838.) szomszédos házakat is egészen a Fridrik (hsz. 216.) féle házig. 6.,Spüller (hsz. 845.) festő házától, óvodáig (925.) terjedő utcza mindkét oldalon. 7., Péter Kálmán (hsz. 168.) há­zától Turóczy István házáig terjedő utcza mindkét oldalon. 8., Nádor utcza, a búza piacztól Borbás János-féle házig szintén mindkét oldalon 59Érdekes módon a településnéprajz 3, város­földrajzosok inkább 4 építési övezetet szoktak elkülöníteni az alföldi agrárvárosok esetében. Bárth János szerint a városok közepén volt az emeletes házakat magába foglaló városmag a középületekkel együtt. Ezt övezte egy falusaias építkezési övezet, majd a harmadik zóna a hátár­ban szétszórtan lévő tanyák alkották. 60Mendöl Tibor viszont a városok belterületének sávját különítette el: 1. falusias fokozat; 2. a hé­zagos kispolgári házsor; 3. kispolgári sorház; 4. emeletes ház; Bárth 1997. 44-45. A tipológia logikus volta ellenére semmi sem utal arra, hogy Kiskunhalas esetében a maga tiszta formájáben a Mendöl-féle elképzelés létezett, noha nagyon valószínű, hogy a inkább sporadikusan mégis ki lehet tapogatni a csoportosítás egyes elemeit. Ehhez viszont szemügyre kell venni a konkrét építési gyakorlatot. 6 Szücs-Szakál 2001.9. 62Szűcs-Szakál 2001. 45. 62Szűcs-Szakál 2001. 28. 64Kis-Kun-Halas Helyi Értesítője 1905. III. 8. 2. p. 65Kis-Kun-Halas Helyi Értesítője 1905. III. 22. 1-2. p. 66Kis-Kun-Halas Helyi Értesítője 1905. X. 4. 67Az úgynevezett bokrétaünnepségről is lehetett tudósítást olvasni: Kiskun-Halas Helyi Értesítője 1905. XII. 6. 4. p. ^Kiskunhalasi Újság 1906 II. 27. 2. p. 6 ^Németh 1993. 17. 70Szűcs-Szakál 2001. 32. 21 Szűcs-Szakái 2001. 33. 72Szücs-Szakál 2001. 33-34. „A korai Lajta-épü- letekhez képest szolid díszítés, kevesebb mozgal­masság és több horizontális nehézkesség, talán a szerény építési költséggel, vagy a megbízók kon­zervativizmusával, magyarázható.” 72Erdei Ferenc 1974. 115. 74Kosárkó 2003. ^Kiskunhalas 1886. április II. 76Halas 1908. február 2. 77Halas 1909. február 28. 78Halas 1909.május 30. 79BKML Kh. V. 284. L-Zs dob. 94. Kgy. 1937. SZ./4847. A vásározásst korábban is rendelettel szabályozták: Halas rendezett tanácsú város sza­bályrendelete a vásárok rendtartására vonatkozó­lag BKML Kh. V. 284. L-Zs. Dob 14. Kgy./1897. A halasi piacok elhelyezkedéséről Szalai Sándor (2001. 7. térkép) közli Ledényi Ferenc 1893-as térképét. OA „l.§. Jelen szabályrendelet mindenkire kö­telező. Aki Kiskunhalas megyei város terüle­tén az országos és heti vásárokon, valamint az élelmiszer napi-piacokon élőállatokat, élelmi- czikkeket, iparcikkeket és nyers terményeket, vagy bármit árusít, elárusít vagy vásárol.” 81 „7. §.Az ugyanazon nemű árukkal rendelkező kereskedők és egyéb iparágak képviselői, külön- külön csoportokban helyezendők el és pedig úgy, 346

Next

/
Oldalképek
Tartalom