Ö. Kovács József - Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas története 3. Tanulmányok Kiskunhalasról a 19. század közepétől a 20. század közepéig (Kiskunhalas, 2005)
ÉLETMÓD, HAGYOMÁNY, MŰVELŐDÉS - 13. Székelyné Körösi Ilona - Gyarmati Andrea: A halasi viselet
Összegezés Dolgozatunkban nem törekedhettünk teljességre, az egyes viseleti darabok ismertetésén keresztül azonban remélhetőleg sikerült érzékeltetni az olvasó számára azt a tendenciát, amelynek során a halasi viselet fokozatosan átalakult és egyre több polgári elemet olvasztott magába. Ugyanakkor néhány hagyományos viseleti darab tovább élt a 20. század első felében is. A népviselet leghamarabb a gyári anyagokat vette át, majd a szabásvonalakat (például az ujjasok esetében). Ezt követően az öltözetek általános megjelenése keltett polgárias hatást - például a szoknya és az ujjas, sőt egy idő után még a kötény is, azonos anyagból készítve, kosztümszerü viseletét eredményezett. Később jelentek meg és terjedtek el a különböző kiegészítők (pl. kesztyű), végül pedig a kifejezetten népviseletre utaló darabok - kötény, vállkendő, fejkendő - elhagyása, majd a teljes kivetkőzés következett. Összegezve elmondható, hogy Kiskunhalas viselettörténete a fejlettebb mezővárosok, alföldi parasztvárosok viseletével párhuzamosan fejlődött. A 20. században itt nem alakult ki újabb stílusú, a környezetétől elütő, díszes viselet, mint néhány közeli településen (pl. Kalocsa, Kiskőrös), inkább a nagyobb alföldi városok öltözködési kultúrájával mutatott rokonságot (pl. Kecskemét, Szeged). A hagyományos népviselet elemei legtovább a pásztorok körében éltek. A halasi viselet történetének további, teljesebb körű feltárásához a jövőben az eddig még ki nem aknázott források — pl. végrendeletek, inventáriumok, és egyéb levéltári dokumentumok -, valamint megközelítési lehetőségek (pl. vallás és viselet) kutatása is hozzájárulhatna. A viseleti darabok közül kiemelkedő népművészeti értéket képvisel a halasi hímzett suba, amelynek készítésmódja és motívumkincse részletesebb bemutatásra is méltó lenne. Köszönettel tartozunk Gyarmati Árpádnénak a női blúzok, férfiingek és Vida Ágnesnek a szűcshímzések rajzolásáért, valamint Kiss Bélának a tárgyfotózásért. Irodalom Bathó Edit, H. 1996 A jászsági viselet alakulása a XIII. századtól a XIX. század végéig. In: Viselet és történelem. Viselet és jel. Aszód, 64-77. Bálint Sándor - Juhász Antal 1968 A szegedi gombkötőmesterség. Néprajzi Értesítő 93-126. Dózsa Katalin, F. 1976 Öltözködési szabályok a századforduló idején. Folia Historica 4. Bp. 131-144. 1982 A női divat változása 1896-1914 között. Folia Historica 10. Bp. 189-220. Flórián Mária 1997 Öltözködés. In: Magyar Néprajz nyolc kötetben. Anyagi kultúra 3. Életmód. Bp. 585-768. 2001 Magyar parasztviseletek. Bp. 615
