Ö. Kovács József - Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas története 3. Tanulmányok Kiskunhalasról a 19. század közepétől a 20. század közepéig (Kiskunhalas, 2005)

POLITIKATÖRTÉNET, MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ - 18. Gszelmann Ádám: Országgyűlési képviselőválasztások Kiskunhalason 1848-1945

halasi szegényeknek.“ Halas politikai életének irányítói Bethlen iránti hűségűket nyilvánították ki a miniszterelnöknek, egyben köszönetét is mondtak azért, hogy a várost magas rangú képviselőhöz juttatta. Az ország érdekében kifejtett eredményes munkásságáért a képviselőtestület Bethlen Istvánt 1923-ban a város díszpolgárává választotta. Ezt a miniszterelnök levélben így köszönte meg: „ Örömmel értesültem arról, hogy Halas város díszpolgárává választott. Kérem, hogy a város közönsége előtt hálás köszönetemet nyilvánítsa. ”67 Az 1926. évi országgyűlési választásokat megelőzően már 1925-ben javasolta Bethlen István miniszterelnök egyrészt a képviselőválasztás rendjének módosítását, másrészt pedig a felsőház újbóli létrehozását. Az országgyűlés mindkét törvény- javaslatot elfogadta még a választások előtt. A törvény értelmében a képviselők választása országos lajstromok, illetve választókerületek szerint történik. Csak a lajstromos választási területeken szavazhattak titkosan. Budapesten és a nagyvá­rosokban szintén titkos volt a választás. Összességében a 245 képviselő közül 199-et nyílt szavazással választottak meg. A választójogosultak aránya tovább csökkent. Hazánk 8423750 lakosa közül válasz­tójogot kapott 2229806 fő, 26,3%. Az 1926. december 14-15-én megtartott ország- gyűlési választások az Egységes Párt döntő győzelmét hozták. A 245 mandátum közül 170-et szereztek meg.68 Az 1925. évi választójogi törvénnyel együtt alkotta meg az országgyűlés a fel­sőház vagy főrendiház újjáalakításáról szóló törvényt, mely 1927-ben lépett életbe. E szerint annak tagjait 10 évre választják. A 244 tag 3 kategóriából került ki:- Megyék és városok által küldött tagok (általában földbirtokosok, nyugalmazott főispánok, főpapok)- 36 főt szervezetek, intézmények küldtek (zömük vezető értelmiségi)- A kinevezett tagok elsősorban földbirtokos arisztokraták.69 így tehát az 1926. évi választásokat követően a nemzetgyűlés helyébe kétkama­rás országgyűlés lépett. A főrendi házban Kiskunhalast Farkas Elek földbirtokos képviselte, mint a megye 8 rendes főrendiházi tagjainak egyike.711 Az 1926. évi országgyűlési választás Kiskunhalason nem okozott különösebb izgalmat. Az Egységes Párt újból báró Prónay Györgyöt jelölte. Vele szemben Fodor Lajos újságíró lépett fel szociáldemokrata programmal, de Prónay győ­zelmét nem tudta vitássá tenni. Báró Prónaynak bár le kellett mondania állam- titkári posztjáról, de továbbra is jelentős politikusa maradt pártjának. Tóalmási földbirtokán korszerűen gazdálkodott, az OMGE egyik vezéralakja lett, 1927-től felsőházi tagságot is kapott. Az, hogy két ízben is képviselővé választotta a város azt mutatja, hogy a város politikai elitje még látszat ellenzékiségét is feladta, és egyre inkább közeledett a hivatalos kormánypolitikához. Prónay Györgyöt a város képviselőtestülete 1927-ben díszpolgárrá választotta. 1 Az ellenzékiség, pontosabban az ellenzékieskedés utolsó fellángolása az 1931. évi választásokon következett be. 793

Next

/
Oldalképek
Tartalom