Ö. Kovács József - Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas története 3. Tanulmányok Kiskunhalasról a 19. század közepétől a 20. század közepéig (Kiskunhalas, 2005)
POLITIKATÖRTÉNET, MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ - 18. Gszelmann Ádám: Országgyűlési képviselőválasztások Kiskunhalason 1848-1945
építését is szorgalmazta, de erre a háború miatt nem kerülhetett sor. Hegedűs Kálmánnal kormánypárti képviselője lett a városnak. Az 1910. évi volt a dualista rendszer utolsó választása. Az országgyűlés 1912- ben megszavazta a kivételes hatalomról szóló törvénycikket, mely kimondta, hogy háború esetén a kivételes hatalom a kormány kezébe kerül, és kivételes intézkedések megtételére is jogosult. Ebből eredően az első világháború alatt nem tartottak országgyűlési választásokat.52 Az őszirózsás forradalom győzelme után, 1919. március 5-én a kormány közzétette az 1919/XXV. számú néptörvényt az alkotmányozó nemzetgyűlésről és a választásokról. A választásokat belga mintára lajstromos szavazással, arányos képviseleti rendszer alapján kívánták lebonyolítani.53 A választójogot az 1918. november 23-án kiadott I. sz. néptörvény szabályozta. E szerint minden 21. életévét betöltött férfi és minden 24 évnél idősebb írni, olvasni tudó nő szavazati jogot kapott volna.34 A választásokra ebben a formában a proletárdiktatúra létrejötte miatt nem kerülhetett sor. 1919 áprilisában tartottak választásokat. Közvetett módon küldtek képviselőket a Tanácsok Országos Gyűlésébe, mely a legfőbb hatalmat gyakorolta. A két világháború közötti választások Dr. Kolozsváry Kiss István (1920) (Kép: Kiskunhalas almanach 2002. 47.) 1920. január 25-én és 26-án tartották hazánkban azt a választást, melyet az első világháborúban győztes hatalmak képviselőiből alakult békekonferencia rendelt el. Mivel sem az államforma, sem az államfői kérdés ez ideig nem rendeződött és csak átmeneti és ideiglenes jelleggel működhettek a kormányok is, a választójogot rendeleti úton szabályozták. Ez a rendelet a demokratikus és titkos választást biztosította. Magyarország 7980143 lakosából szavazati jogot kapott mindaz, aki betöltötte 24. életévét, legalább 6 éve magyar állampolgár, 2 éve ugyanabban a helységben lakott. Nőknél külön megszorítás volt az írni, olvasni tudás. 3133094 magyar állampolgár szavazhatott, az összlakosság 39,3%-a. Érvényes szavazatot 2530856-an adtak le. Ez 80,8%-os részvételi arányt jelentett.33 Mivel egykamarás parlamentet választottak, azt „nemzetgyűlésnek” nevezték. A választás eredménye: Az összes mandátum 218 volt, ebből Országos Kisgazda és Földműves Párt 91 (41,7%) Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja 76 (34,9%) Nemzeti Demokrata Párt 6 (2,7%) Keresztényszocialista Gazdasági Párt 1 (0,4%) Pártonkívüli 3 (1,4%) Négy kisebb párt együttesen 41 (18,9%) 790
