Ö. Kovács József - Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas története 3. Tanulmányok Kiskunhalasról a 19. század közepétől a 20. század közepéig (Kiskunhalas, 2005)
POLITIKATÖRTÉNET, MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ - 18. Gszelmann Ádám: Országgyűlési képviselőválasztások Kiskunhalason 1848-1945
zelmében szerepet játszott az, hogy ismert, népszerű, nagy tekintélyű ellenzéki politikus, de főleg az, hogy a református egyház nem jó szemmel nézte Szilády hosszú képviselőségét. így a kormánypárti - bár annak baloldalán álló - Szilády Áron után Kiskunhalasnak 9 éven át ellenzéki; a Függetlenségi Párt politikáját vállaló képviselője volt. 1881-ben és 1884-ben újraválasztották. Parlamenti felszólalásai az egész országot érintő politikai célokat szolgálták. Halas érdekében csak egy-két esetben szólalt fel. 1883-ban sürgette a belvízlevezető csatornák megépítését.’" Több ízben találkozott választóival, de ezen alkalmakkor is leginkább országos ügyekkel foglalkozott. Energiáját egyre inkább lekötötte a pártján belüli küzdelem, a nemzetiségek jogaiért vívott harc. A Függetlenségi Párt megtagadta elnöke nemzetiségpolitikáját és emiatt a párton belül is elszigetelődött.26 Mocsáry még mint képviselő 1887 februárjában levelet írt a Függetlenségi Párt kiskunhalasi elnökéhez és választóihoz. Ebben megpróbálta igazolni a nemzetiségek ügyében tett felszólalásait és pártja ellene indított támadásának jogtalanságát. A levél megjelent az országos pártlapban, az „Egyetértésiben is. E levél ismertetésére és megvitatására pártértekezletet hívtak össze Halason. Egyhangú határozattal ítélték el Mocsáryt. Határozatában a Függetlenségi Párt helyi szervezete „ne legyünk tótabbak a tótoknál” hasonlattal elhatárolta magát Mocsáry tói.2 Dr. Farkas Imre (1887) (Kcp. Kiskunhalas almanach 2002. 85.) Az 1887. évi választási harc megindulásakor még úgy látszott, hogy Mocsáryt újra megválasztják Kiskunhalason. 1887 márciusának első napjaiban tartotta a halasi Függetlenségi Párt az üléseit, melyeken a jelölés - jelölt ügyét tárgyalták. Kolozsváry Kiss István, a párt elnöke elmondta, hogy Mocsáryt három ízben választották képviselőjükké annak ellenére, hogy tőle pártja is megvonta a bizalmat, hogy nemzetiségi ügyben is ismerték a nézeteit. A párt helyi ülésén megoszlottak ugyan a vélemények, de végül úgy döntöttek, hogy elfogadják Mocsáry újbóli jelölését, aki ezt elfogadta.26 Néhány nap múlva a helyi újság kezdte meg a támadást Mocsáry jelölése ellen „Nem hallgathatunk tovább ” címmel. Az éles kirohanás szerint „nem elégedett meg a rehabilitációval, melyei a várostól nyert, de azt kürtöli, hogy a legmagyarabb városa hazánknak vele egy hiten van. Halas szégyenli az ügyet. Mocsáry eljátszotta a bizalmat. Felejtse el, hogy Halast képviselte.” A becsmérlő cikk is közrejátszott abban, hogy a Függetlenségi Párt visszavonta Mocsáry jelölését.2' A Függetlenségi Párt és a Szabadelvű Párt is Vári Szabó István volt polgármestert kérte fel jelöltjének, aki mindkét ajánlatot visszautasította. Végül a Függetlenségi Párt dr. Farkas Imrét, a Szabadelvű Párt Beniczky Ferenc belügyminisztériumi államtitkárt jelölte.30 Az 1887 júniusában megtartott választáskor a választójogosultak száma a városban 948 volt. Két jelölt indult. Dr. Farkas Imre helyi orvos, gazdálkodó, volt gimnáziumi tanár a Függetlenségi Párt jelöltje.31 A Szabadelvű Párt képviseletében Beniczky Ferenc indult harcba a halasi mandátumért. A választások nem váltottak 786
