Ö. Kovács József - Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas története 3. Tanulmányok Kiskunhalasról a 19. század közepétől a 20. század közepéig (Kiskunhalas, 2005)
ÉLETMÓD, HAGYOMÁNY, MŰVELŐDÉS - 17 Szűcs Károly: Kiskunhalasi képzőművészet a kezdetektől 1945-ig
87Sütő József, 1936. 2. x8Ismeretlcn szerző: Halasi Csipke. TJM 12302. 1. 8<7Kiskunhalas almanach. 2002. 201. ^Ismeretlen szerző: Halasi Csipke (kézirat). TJM 12302. 1-2. 41 Dékáni Árpád megkérdőjelezte Markovits Mária alkotó részvételét a halasi csipke megteremtésében. Az első, aki a szakirodalomban ezt felismerte és kiemelte az Sz. Csorba Tibor, író, képzőművész és csipketervező volt: „A halasi csipke technikai megteremtője egyedül Markovits Mariska, kinek a beszövések szaporításában és fejlesztésében letagadhatatlan és átruházhatatlan érdemei vannak.” Sz. Csorba Tibor, 1933. 13. QO A halasi csipke történetének korszakhatárait az általam használt felosztástól némi eltéréssel jelöli ki a korábbi szakirodalom, lásd. László - Pásztor - Szakái, 1996.; Szakái Aurél, 2002. 93László - Pásztor-Szakái, 1996. 136. kép 94László - Pásztor - Szakái, 1996. 8. 95Magyar Iparművészet, 1903. VI. évfolyam í)(,Az Iparművészeti Társulat meg is vásárolta az általa bemutatott halasi csipkéket. Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1903. december 30. III. évfolyam. 52. szám 97Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1903. december 30. III. évfolyam. 52. szám no Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1903. április 15. III. évfolyam. 15. szám, melléklet y9A századfordulón államilag fenntartott csipkekészítő műhely működött Gödöllőn. Nem volt irreális Dékáni kívánsága, hogy államilag fenntartott csipkevarró műhely működjön Kiskunhalason is. lu0Megjegyzendő, hogy 1904-ben a csipkevarró műhely, — pontosabban Dékáni - elnyerte a Kereskedelemügyi Miniszter 2000 koronás állami nagydíját. Ugyanakkor nincs nyoma annak, hogy ezt az összeget mire fordították, és annak sem, hogy ez az összeg mire volt elegendő. 101 Magyar Iparművészet, IX. évfolyam. 1906. 145-148. Dékáni a halasi és a budapesti működése között tett egy kitérőt és Solton 50 fős csipkevarró műhelyt szándékozott létrehozni. Ha terve sikerül ma talán nem halasi, hanem solti csipkéről beszélnénk. I07„1902-l 1 között minden halasi csipkét Dékáni tervezett” Sütő József, 1936. 2. (Ma már tudjuk, hogy ez a kijelentés nem állja meg a helyét.) lü4Kezdetben Farkas Imréné Thuróczy Erzsébet támogatta anyagilag a halasi csipke varrását, majd dr. Thuróczy Dezső, a város polgármestere. 1910-ben átvette a Háziipari Szövetség, később pedig megalakult a halasi csipkét értékesítő szövetkezet, ami 1933 körül felszámolás alatt volt. Sz. Csorba Tibor, 1933. 18. 105A csipkevarró műhely az 1902-1941 közötti időszakban többféle szervezeti formában működött. A műhely a Csipkeház 1935-ben történt felépüléséig nem rendelkezett megfelelő helyiségekkel és többféle, sikertelen „háziipari” szervezeti formában működött eddig az időszakig. Ezek a szervezeti formák képtelenek voltak biztosítani a csipke előállításának és értékesítésének megfelelő gazdasági feltételeit. 106Magyar Iparművészet, 1907. 253., illetve László - Pásztor - Szakái, 1996. 14. l(l7Magyar Iparművészet, 1907. 257-259. l(lsLászló - Pásztor - Szakái, 1996. 14. 1,14László Pásztor - Szakái, 1996. 158. kép 1 l0Tarr Antal Kiskunhalason született és Dékáni tanítvány a református gimnáziumban. 1908-11 között az Országos Magyar Királyi Iparművészeti iskola textil szakának növendéke. „Korai csipkéi a szecesszió jegyében fogantak, és tervei sokszor nagyon hasonlítanak Dékáni csipkéihez.” László - Pásztor - Szakái, 1996. 15. '"Tarr Antal első halasi csipketervei, melyek meg is valósultak 1910-ből valók. László - Pásztor - Szakái, 1996. 142. 144. 145. kép 1 l2László - Pásztor - Szakái, 1996. 175. kép ll3„Vége a csipke konjunktúrájának” - írja londoni forrásokra a hazai sajtó. In: Magyar Iparművészet, 1925. 133. Hasonló hírt olvashatunk a következő évben is: „Csipkedivat mindenfelé, de nem a kézzel készített csipkéé, hanem az iparilag előállítotté, melyekkel a női fehérneműkön, felső toaletten egyre nagyobb számban találkozhatunk Párizsban, Berlinben, Londonban, New Yorkban.” Magyar Iparművészet, 1926. 199. 1 l4László - Pásztor - Szakái, 1996. 18. I15„A húszas évek közepén kezdett csipketervezéssel foglalkozni Szebeni Mária, aki 1924-ben került tervezőként az Országos Háziipari Szövetség budapesti műhelyébe. Később megismerkedett Markovits Máriával és megtanulta a csipkevarrást is.” László - Pásztor - Szakái, 1996. 18. 1 ^László - Pásztor - Szakái, 1996. 260. kép 117László - Pásztor - Szakái, 1996. 264. kép 774
