Ö. Kovács József - Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas története 3. Tanulmányok Kiskunhalasról a 19. század közepétől a 20. század közepéig (Kiskunhalas, 2005)

ÉLETMÓD, HAGYOMÁNY, MŰVELŐDÉS - 17 Szűcs Károly: Kiskunhalasi képzőművészet a kezdetektől 1945-ig

Műcsarnok kiállítója. Főleg arcképeket festett, valószínűleg így került kapcsolatba a halasi református egyházzal, amely Szathmáry Sándorné fiatalkori arcképét rendelte meg nála 1940-ben. A kép, amely ma a református egyház óvodájában van, valószínűleg Szatmáryné fiatalkori fényképe után készült.69

Újsághirdetés útján ajánlja művészetét 1886-ban Lasztig Rezső„akadémaifestő, aki a Nagyvendéglőben szállt meg, és arcképet fest fénykép után, vagy élőben, illetve restaurál. ”0

Halasi amatőrök

A polgári művészet egyik jellegzetessége, hogy a művészeti akadémiák mellett a művészeti szabadiskolák esztétikailag kevésbé regulázható alkotói, valamint az amatőr és naiv művészek is megjelentek és egyre nagyobb szerepet kaptak a korszak művészetében. Jellegzetes halasi képviselőjük Bédi Sándor (1903 körül-1964) fodrász és amatőr festő, a hat elemi elvégzését követően szakmát választott, bár gyermekkora óra rendszeresen rajzolt és festett. Rendszeres művészeti oktatásban

7. Bédi Sándor festő. Lakatos Vince felvétele, 1937. Szűcs Károly 2001. 50. kép alapján

757