Ö. Kovács József - Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas története 3. Tanulmányok Kiskunhalasról a 19. század közepétől a 20. század közepéig (Kiskunhalas, 2005)
ÉLETMÓD, HAGYOMÁNY, MŰVELŐDÉS - 14. Szőnyiné Vas Lívia: Az emberi élet fordulóinak szokásai Kiskunhalason 1890 és 1940 között
9, 10, paraszti származásúak a 2, 3, 5, 6, 11 sorszámmal jelölt személyek, azonban fontosnak tartom megjegyezni, hogy - mint számomra több esetben is kiderült - családjuk révén közvetlenül ismerték a másik réteg szokásait is, hiszen a mezővárosi létformából adódóan ezek a rétegek nagymértékben érintkeztek egymással. Mindezek figyelembevételével dolgozatomban arra törekszem, hogy hiteles képet nyújtsak Kiskunhalas szokásvilágának változásairól az 1890-es évektől kezdődően a 20. század közepéig. A születés szokásköre Gyermek a családban A halasi emberek vélekedése szerint „gyerek nélkül semmi célja nincs az emberi életnek.”9 Ezért a családokban igyekeztek minél több gyermeket felnevelni, az „egyke” soha nem is volt divat. A 20. század elején általánosan jellemzően a katolikus családokban nagyobb volt a szaporulat, mint a reformátusoknál és a legtöbb gyermek a szegényebb réteg körében született. Terhesség Gyermektervezésről nem lehetett beszélni, a házasságkötést törvényszerűen követték a születések: „Nem volt olyan, hogy betervezzük, hogy hány gyereket akarunk”(8); „Amikor észrevettem, hogy elmaradt a betegségem és tudtam, hogy terhes vagyok, édesanyámmal, meg a régi öregekkel beszélgettünk, de nem is voltam a kilenc hónap alatt orvosnál” (10). A fiatalasszonyt leginkább édesanyja és anyósa, a napa látta el tanácsokkal és a babakelengyét is együtt készítették el. Legtöbben egészen a szülésig dolgoztak, csak a betegesebb asszonyokat próbálták meg kímélni. Orvoshoz nem jártak, csak kiválasztottak egy bábaasszonyt, aki segített a szülésnél. Néhány hiedelem is kapcsolódott a terhes asszony viselkedéséhez, de egyre kevésbé gondolták, hogy igaz: „Ha megkívánt valamit, megadták neki, mert különben megbetegszik vagy elmegy a gyerek”(3); „Ha még nem látszott a terhesség és savanyút kívánt az asszony, akkor már mondták neki, hogy terhes vagy”(8); „Ha hegyes az asszony hasa, fiú lesz a baba, ha lapos, akkor leány várható”(3); „Szülés előtt dolgozni költött, főleg hajlongani, hogy a csontok mozogjanak, hogy a szülés könnyebb lögyön”(9). Megesett lány „Nagy szerencsétlenségnek tartották, ha egy lány megesett, fattyat vetett;”10 „Az ilyen lányt megszólták, társai alig fogadták be, néha a család is elzavarta, olyankor elment szolgálni”(6); Ha földje volt, férjhez mehetett, de csak alantasabb állású legény vehette el. „Volt, hogy szándékosan csinálták úgy, ha ellenezték” (8), ha a szülők elle621
