Ö. Kovács József - Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas története 3. Tanulmányok Kiskunhalasról a 19. század közepétől a 20. század közepéig (Kiskunhalas, 2005)

TELEPÜLÉS, GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM - 10. Horváth Etelka - Modok Balázs: A kiskunhalasi nyomdászat, sajtó és könyvkiadás történetéről

foglalkozik újságkiadással, nyomdájának tevékenységi köréről ránk maradt adatok szerint önálló kiadványként a polgármesteri jelentések, valamint a kultúrtörténeti értékkel bíró Korda Imre által írt Stylistika és verstan című tankönyv érdemel külön említést.

Präger lapkiadással 1890-ben próbálkozik újra, egy rövid életű hetilappal, a Kun-Halassal jelentkezik, amely alig több mint fél évig élt. Ennek felelős szerkesztői, kiadói és nyomdai munkáját is Präger vállalta, mintegy előmunkálataként a később megjelenő Kiskun-Halas Helyi Értesítőjéhez. Színvonala meghaladja az előtte kiadott lapokét. A Halasi Újság után ez tesz a legtöbbet a város lakosságának művelődéséért. Felveti egy megalakítandó ifjúsági könyvtár gondolatát, megjelenteti Thúry Józsefnek több tanulmányát (pl. Török adomák, Török színészet és A tűzimádás címűeket). A lap megszűnésére választ nem kapunk, a tulajdonos szabad elhatározásra hivatkozik mind az újság indítása, mind pedig megszüntetése tekintetében.18 A lap 1897. szeptember 5-én indul újra, azonban ebben a lapban Präger nem vállal tevőleges szerepet, csupán a nyomdai munkákat végzi. A felelős szerkesztő és a kiadó egy személyben Hermán Ferenc ügyvéd volt. A lap megjelenésének éve az országos agrársztrájkok ideje volt, s ennek hullámai Halast sem kerülték el. A lap többször visszatérő témája volt a mozgalom elítélése. Hermán Ferenc egészen addig a lap élén állt, míg az 1904-es országgyűlési választások előkészületei el nem vonták figyelmét a lap vezetésétől. Abban az évben a fülöpszállási kerület képviselőjévé választották, Budapestre került, s Kiskunhalastól is, és az újságírástól is búcsút vett. Ezután a lap címe Kis-Kunságra változott.

A újság megszűnésének pontos idejét nem tudjuk, közgyűjteményekben fennmaradt példányok tanúsága szerint, ez 1903-ra tehető. Ekkor azonban már Hirth Lipót szabadkai műhelye készítette a lapot

Präger Ferenc életének legnagyobb vállalkozása a Kiskun-Halas Helyi Értesítője, amely 1901. április 3-án indul, és mostanáig a város leghosszabb életű lapja volt. A lap összes pozícióját Präger Ferenc tartotta a kezében, akinek a Kun-Halas után ez volt a második ilyen jellegű vállalkozása.

Tartalma nagyrészt hivatalos és magánhirdetésekből állt, anyakönyvi és apró híreket közölt. Megfelelő reklámmal (pl. minden 50. előfizető egyszer egy évben Petőfi összes költeményeit kapta) már néhány héten belül az előfizetők száma 200 fölé emelkedett.19 Egy 1911-ből származó tudósítás szerint - amikor az országban is a legmagasabb eladott lapszámot mutatták a statisztikák - a legelterjedtebb lap a megyében, már hetenként 2500-3000 példányban jelenik meg.20 A helyi viszonyok között, az előző lapok eladási számaihoz viszonyítva, ez óriási fejlődésnek számít, hiszen a terjesztési adatok szerint az újságolvasók száma húsz év alatt tízszeresére nőtt. A lap rendszeresen jelentkezett mellékletekkel is, amelyek helytörténeti jelentősége túltesz a főlapénál. 1903. április 15-i számhoz például a református egyházról, a halasi csipkéről és homoki szőlőkről szóló írásokat tartalmazó melléklet jelent meg.

411