Ö. Kovács József - Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas története 3. Tanulmányok Kiskunhalasról a 19. század közepétől a 20. század közepéig (Kiskunhalas, 2005)

TELEPÜLÉS, GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM - 9. T. Molnár Gizella: Egyesületek Kiskunhalason a polgári korszakban

28. Református Önképzőkör udvarán az Ocskay brigadéros című színmű szereplői, 1937. március 14.

Zseni Műterem felvétele. TJM 2005.1.6.

Gimnázium keretei között, a diákok önkéntes szervezeteként. Ez azonban a tanórán kívüli tevékenységhez tartozott, nem a szokásos alapszabályszerü működéssel, mint a város nyilvános önszerveződő közösségei, hanem kifejezetten az iskola tanulói vehettek rész a munkájában (éppúgy, mint az iskolai sportkörben is). A gimnázium önképzőkörének munkájáról 1868-tól tudunk, 1905-ban Szász Károly nevét vette fel, s 1947-48-ig folyamatosan működött. Tanári vezetéssel a diákok műveltségét fejlesztették. Az intézményben működő Bethlen Gábor Körben csak a református ifjúság vett rész. A református polgári leányiskolában a Lórántffy Zsuzsanna Önképzőkör és a Bethlen Kata Vallásos Kör működött. A gimnázium diákjai az országos Soli Deo Gloria (SDG) diákszervezetben és a diákok más református ifjakkal a Keresztény Ifjúsági Egyesület (KIÉ) helyi szervezetében is tevékenykedtek.93

A katolikus felekezet egyesületei

Bár a római katolikus felekezet önálló plébániai élete csak a 18. század utolsó harmadában kezdődött, hamarosan nagy jelentőségre tett szert a katolikus lakosság a város életében. A közösségi művelődés színtereinek létrehozásában is komoly eredményekkel büszkélkedhettek. Első egyesületük már 1868-ban megalakult, s ezt számos másik követte, melyek között volt kifejezetten a hitélethez kapcsolódó, és társaskör jellegű is.

384