Ö. Kovács József - Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas története 3. Tanulmányok Kiskunhalasról a 19. század közepétől a 20. század közepéig (Kiskunhalas, 2005)
TELEPÜLÉS, GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM - 7. Csíki Tamás: Kiskunhalas legnagyobb adófizetői 1879-1934
illetve a még kiváltságos Jászkun kerülethez kötődő stallumai (tiszteletbeli táblabíró, a jászkun lovasbandérium parancsnoka), az átalakuló közélet aktív tagjaként vett részt a városadminisztráció korszerűsítésében. Emellett az éppen 1872-ben (tehát polgármesterré választásakor) megalakuló Halasi Takarékpénztár egyik szervezője és 30 éven keresztül elnök-vezérigazgatója, majd elnöke, s ezt a tisztséget töltötte be a Halasi Önsegélyező Szövetkezet élén is. Vagyonalapjában egyébként a földbirtok szerényebb szerepet játszott, előkelő virilis pozícióját ennek ellenére az 1870-es évektől haláláig megőrizte.20 (A vezető városi tisztviselők: a polgármester, a főjegyző, a tiszti orvos és ügyész, a rendőrkapitány, bár hivataluk révén részt vehettek és szavazhattak a képviselőtestületben, rendre a legnagyobb adófizetők jegyzékén szerepeltek, ami a listák említett társadalmi-reprezentációs funkciójára utal.) Eltérő módon alakult a kiterjedt Kolozsváry család tagjainak dualizmus kori hivatali pályája, mely az országos politikában való aktívabb részvétellel egészült ki (s melyhez valószínűleg a birtokgyarapodásra épülő családi vagyon biztosított kellő nyomatékot). Az előző generációk ugyanis, miként utaltunk rá, ingatlanberuházások révén a város legmódosabb famíliái közé kerültek, Kolozsváry-Kiss István (1847- 1916) azonban már jogi, illetve kiterjedt külföldi (bécsi, berlini, londoni és párizsi) tanulmányutakat követően, a ’70-es évek közepén kezdett a Függetlenségi Párt helyi bázisának szervezéséhez. Majd a megyei közgyűlésben eltöltött hosszú évtizedek után, 1892-ben két ciklusra (1901-ig) Halas országgyűlési képviselője lett. Legidősebb fia, az ugyancsak jogvégzett Kolozsváry-Kiss István (1874-1928), az elsőszü- löttség „jogán” lépett apja nyomdokaiba, bár ő előbb a városi adminisztrációban ért el gyors előremenetelt (helyettes polgármester, főjegyző, az 1918-20-as átmeneti időszakban polgármester), s ezt követően lett aktív tagja az első nemzetgyűlésnek (1920-1922).2' De szintén a családi „örökség” részének tekinthetjük, hogy miként az idősebb Kolozsváry, úgy fia is évtizedeken keresztül a Halasi Takarékpénztár igazgatótanácsában kapott helyet, ami utóbbinál a Halasi Mész-, Homokkő- és Téglagyár Rt. igazgatósági tagságával egészült ki. Ami feltehetően az aprózódó családi birtok jövedelmezőségének csökkenését is kompenzálta (1895-ben az idősebb Kolozsváry 2000 holdat, 1911-ben, fiával megosztva, kb. 1600 holdat birtokolt).” S mindez a sorra következő generációknak az 1870-es, ’80-as években a virilislisták első helyét, a továbbiakban az élmezőnyben való részvételét biztosította. Sőt a kiterjedt familia egy másik tagja, Kolozsváry-Kiss Sándor (1858-1916) városi tanácsnok és a takarékpénztár igazgatósági tagja, aki a vállalkozói hagyományokat a sóstói tanya és fürdőtelep megvásárlásával, valamint a fürdőélet fellendítésével folytatta, míg a családi presztízsnek Halas legnagyobb polgárházának felépítésével adott nyomatékot, az 1890-es évektől szintén a legnagyobb adófizetők élcsoportjában szerepelt.23 Ezek után a virilislisták értelmiségi tagjait vegyük szemügyre, akik generációk szerint s ezzel összefüggésben az eltérő rekrutáció, képzettség, a változó gazdasági szerepvállalás, valamint a foglalkozás alapján alkotnak különböző, de nem mereven elkülönülő csoportokat. 298
