Ö. Kovács József - Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas története 3. Tanulmányok Kiskunhalasról a 19. század közepétől a 20. század közepéig (Kiskunhalas, 2005)
TELEPÜLÉS, GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM - 6. Őri Péter: Kiskunhalas népessége 1869-ben
családos formában mutatnak átlagon felüli arányszámot, de erről nagyon nehéz többet mondani. Könnyen jönne a következtetés, hogy a jómódú, református, redemptus birtokos réteg inkább összetett formákban élhetett, míg a nukleáris családi háztartások inkább a szegényebb betelepülő gazdarétegre voltak jellemzőek. A lakófelek külterületi-belterületi megoszlása és felekezeti összetétele viszont figyelmeztető jel: a többcsaládos formában nagyobb a pusztai lakófelek aránya, és erősen átlag feletti a római katolikusok aránya. A redemptusok és a jövevények valószínűleg minden formában előfordultak, pontos megoszlásukról a népszámlálás alapján nem lehet képet adni. A kérdést tovább vizsgálhatjuk a földbirtokost tartalmazó és földbirtokos státusú taggal nem rendelkező lakófelek lakóféltípusok és belterület/külterület szerinti megoszlásán keresztül. A különböző típusú lakófelek felekezeti (református/katoli- kus) viszonyait is beemelhetjük a vizsgált szempontok közé. 22. táblázat. Lakófelek a földbirtoklás, lakóféltípusok, terület és vallás szerint, 1869 földbirtokos taggal nincs földbirtokos tag Lakófél kát. ref. Lakófél kát. ref. 1. belterület 86 13,9 83,8 135 30,1 62,0 külterület 16 54,1 45,9 23 75,0 25,0 11. belterület 26 2,9 97,1 66 27,6 68,4 külterület 11 43,1 56,9 17 85,7 14,3 III. belterület 409 8,0 90,9 624 29,2 63,5 külterület 244 41,7 58,1 216 62,0 37,7 IV. belterület 87 10,0 89,8 89 24,2 69,3 külterület 39 47,9 51,8 25 58,5 39,5 V. belterület 41 6,6 82,8 32 25,6 50,8 külterület 38 59,1 40,9 13 72,2 27,8 A város területén a többcsaládos típust leszámítva mindenhol a földbirtok nélküli lakófelek számbeli fölénye mutatkozik. Egyedül a többcsaládos formában (és némi megszorítással a kiterjesztett típusnál) látjuk a földbirtokos és birtoktalan lakófelek egyensúlyát. A pusztákon sokkal kiegyenlítettebbek a viszonyok, itt már a nukleáris formánál túlsúlyba jutnak a birtokos háztartások, és ugyanez a helyzet a bonyolultabb háztartásformák esetében. A belterületen minden formában református túlsúly látható, viszont ez lényegesen kisebb a földbirtokkal nem rendelkező háztartásoknál. Tehát minden háztartástípusban jellegzetes forma a birtokos református túlsúlyú csoport. A pusztákon ismét jelentős eltérést látunk: a nem család típusnál katolikus túlsúly tapasztalható, de ez erősebb a birtoktalanoknál, ők adják a töredék napszámos háztartások többségét. Lényegében ugyanez látható a nem házaspár alapú „csonka” háztartásokban is: a birtokosok itt ugyan inkább reformátusok, de a birtoktalanok zöme katolikus. A nukleáris és kiterjesztett formákban a birtokosoknál a reformátusok csökkenő arányú 288
