Ö. Kovács József - Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas története 3. Tanulmányok Kiskunhalasról a 19. század közepétől a 20. század közepéig (Kiskunhalas, 2005)
TELEPÜLÉS, GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM - 5. Simon András: Szőlő- és gyümölcskultúra
de van, amit ügyeskezű parasztember csinált. TJM 55.79.44., 55.79.60., 57.26.13., 60.18.1. l33Fekete Dezső 1985. 26. 1 34Az Égető Melinda által 1963-ban végzett gyűjtések lejegyzésében, valamint a napjainkban megkérdezett adatszolgáltatók visszaemlékezéseiben is a daráló, darálás terminusok fordulnak elő. Tóth G. József halasi gazda 1933. évi gazdasági feljegyzéseiben bukkantam a szőlőzúzó szőlőmalom megnevezésére: „1933. okt. 29.: Szőlő malom ki hozva az Ipaméktól". TJM 5933. E megnevezés a borászati szakírók munkáiban és számos szőlővidéken előfordul. 1 ^Fekete Dezső 1985. 26. I36TJM 60.18.2., 63.55.2.: hossza: 79 cm, szélessége: 53 cm '3'Égető Melinda 1963/a 1-2.; 1963/b 12., Nagy Pál István - Apró János 1972. 46. l38Égetö Melinda 1963/a 1-2.; 1963/b 12. 139Égető Melinda 1974. 152. 140TJM 62.40.1. l4lVö.: Csorna Zsigmond 1981. 50. I42TJM 62.39.2. 143TJM Fotótár 2672., 2677., 6122-23., 144TJM 4733. 51. l43Kcleti Károly 1875. 100., Vincze István 1958. 20-23. l46Andrásfalvy Bertalan 1957. 54. l47Andrásfalvy Bertalan 1957.63. l48Andrásfalvy Bertalan 1957. 67. l49Égető Melinda 1993. 157-159. l50Égető Melinda 1991. 272. 151 Részletes jellemzésüket és rajzukat lásd: Simon András 1999. 1 s? A préstípusokra és altípusokra vonatkozóan lásd Vincze István (1958) rendszerezését. l33Vincze István 1958. 11. 154Égető Melinda 1963b. 2; 1974. 152; 1993. 158-163; Bodor Géza 1984. 56. Bodor szerint Kiskunmajsán pl. a sutúk kölcsönzési díja a kipréselt must egyharmada volt. ,35Für Lajos 1983. 176-178. további hivatkozá- - sokkal l56TJM 55.79.13., 55.179.8. 1'^Fekete Dezső 1985. 26. 158Égető Melinda 1993. 161. l59Égetö Melinda 1993. 159-160. l60Pmj. 1888. 17. 161 Nagy Czirok László. Népi építkezés Kiskunhalason. Gépirat. TJM 3599. 71-72. 1É9 ' • r Janó Ákos Szánkról is említi a lakhangyit, melyet primitív, de nagyobb építményként jellemez, amelyben szükségből lakni is lehetett. Janó Ákos 1999. 40. 163Vö.: Új magyar tájszótár 3. Budapest, 1992. 717. (lándzsa szócikk) l64Fekete Dezső 1985. 26. 165Fekete Dezső 1985. 27. 166Fekete Dezső 1985. 25-26. 167Nagy Czirok László gyűjtése (1951 körül), Kiss Imréné, Gózon Sára (90 éves) adatközlése. TJM 3591. 36. Vö.: uo. 89. 168TJM 55.26.38 169TJM 55.76.13 170TJM 62.25.10 171TJM 62.25.12 172Tjkv. 1852. 369. old. 274. 173Tjkv. 1853. 274. old. 758. l74Tjkv. 1853. 254-255. old. 703. l75Tjkv. 1853. 35. old. 87. l76Tjkv. 1856. 81-83. old. 123. l77Tjkv. 1863. 271-272. old. 830/717; Hívj. 1875. 23-24., 1876.29., 1877. 27.; és borfogyasztási adóívek: TJM 2250., 11385., 11434., 11439-11441. l78Kis-Kun-Halas (Társadalmi hetilap) I. évf. 3. sz. 1886. január 17. 179Kis-Kun-Halas (Társadalmi hetilap) I. évf. 24. sz. 1886. június 13. l8<JFür Lajos (1983. 191) hivatkozza a Borászati Lapok 1900. aug. 19. számából 181 r . 182 l83BKML Kh. IX/258. Hegyközségi Jegyzőkönyv 1946. január 31. Lásd: Karner Ágoston 1927; Pmj. 1930. 76. Pmj. 1931-34. 178. 184 185 Égető Melinda 1993. 125-131. úSíagy Szeder István 1935. 23. Ugyanerre vonatkozó adatokat idéz Bellon Tibor 2001. 107. 186Égető Melinda (1993. 130., 93. jegyzetpont) hangsúlyozza, hogy más alföldi mezővárosok példájával összehasonlítva Kiskunhalas esete kivételesnek látszik, hiszen a szabályzat megalkotása nem felsőbb rendelésből, hanem egy agilis szőlőinspector kezdeményezésére történt. Az 1803. évi regulációból idéz Bellon Tibor 2001. 103. 187Bellon Tibor 2001. 106. 188Fekete Dezső 1985. 27-28. 189Tjkv. 1861.46. o. 75. l90Tjkv. 1861. 72-77. o. 131. 191Nagy Szeder István 1935. 24. 266
