Ö. Kovács József - Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas története 3. Tanulmányok Kiskunhalasról a 19. század közepétől a 20. század közepéig (Kiskunhalas, 2005)
TELEPÜLÉS, GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM - 5. Simon András: Szőlő- és gyümölcskultúra
Gyulát, aki ismert szegedi ügyvéd volt. Pénzét homokterületek vásárlásába fektette, és az így megszerzett homokba szőlőt telepített. Szatymazon 1881-ben kezdett szőlőt művelni. A halasi buckákból is vásárolt 118 holdat, e terület 1895- ben még kétharmad részben erdő, egynegyed részben legelő, s némi szántóterület volt. 1912-ben e homokterület már több mint egyharmadán szőlő díszlett. Fráter Gyula az okszerű szőlő- és borgazdálkodás terén élenjáró volt. Szemléletét nagyban meghatározta fiatal korában tett franciaországi útja, melynek célja az ottani szőlőművelés tanulmányozása volt. A szatymazi és halasi homokon nagy meny- nyiségben termesztett olaszrizlinget és burgundit, s ő volt, aki a peronoszpóra elleni védekezésben az elsők közt alkalmazott Vermonel típusú permetezőt, a szőlőfeldolgozás során pedig zúzó-bogyózó gépet használt. 1914-ben Kiskunhalason hunyt el.’ 3. táblázat. Halas jelentősebb szőlősgazdái, 1912 Név Birtok nagysága (kli) Szőlő nagysága (kh) Babó János 199 12 Bortermelő Rt. 1066 62 Farkas Dezső 481 22 dr. Fráter Gyula 117 41 Hofmeister Ignácz 228 19 Kiskunhalas város 3286 12 Kolozsvári Kiss Sándor 100 10 Steinberger Hermann Márk 194 80 id. Nagy К. Imre 440 10 Nagy Dezső dr. és társai 1119 106 Németh A. Sándor 309 14 Orbán D. Sándor 306 17 Rieger Mihály és L. 108 19 Szatmári G. Sándor 198 28 özv. Szentpéteri Antalné 319 12 Szilády Áron ref. lelkész 374 20 Szűcs Béla 185 22 Tóth Béláné 102 11 Varga Sándor 392 11 Forrás: Rubinek Gyula 1912. 532-538 215
