Ö. Kovács József - Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas története 3. Tanulmányok Kiskunhalasról a 19. század közepétől a 20. század közepéig (Kiskunhalas, 2005)
TELEPÜLÉS, GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM - 5. Simon András: Szőlő- és gyümölcskultúra
sorra véve közli az 1 kh területből származó tiszta jövedelmet. Az adatsorban mesz- sze a legmagasabb értéket a szőlőterület képviseli (6 ft. 29 kr.), ezt csupán a nádas közelíti meg (5 ft. 34. kr.), a szántóföld, a rét és a kert esetében e jövedelem csupán a 2 forintot haladja meg, még alacsonyabb az erdők, s legkisebb a legelők haszna.19 Az adatsor jól mutatja azt a több évszázadra visszamenően igazolható tényt, miszerint a szőlőföld értéke - az intenzív megmunkálás igénye miatt - magasabb, gyakran többszörös nagyságú más művelési ágakhoz viszonyítva.20 Mindezt azonban nemcsak a statisztikai számadatok tükrözik; a szőlőföld értékével a gazdálkodó parasztember is pontosan tisztában volt: „Igaz, hogy sok az ellensége a szőlőknek, mög a rézgálic is drága, de hát lássa, sógorom, a földhöz is köll vetőmag, eke, igavonó, munkás, stb. Ez is mind pénzbe kerül, s ha mögszámítjuk, még drágább, mint a szőlőmunka. Egy hold jó föld 10 mázsát, egy hold jó szőlő pedig 20 mázsát teröm minálunk általában. Az árak mög odarugnak, mint régönten: 1 mázsa szőlő ugyanannyi rozsot vagy tisztát ér. Hát akkor ugye érdemös vele vesződni?! ”2' Keleti Károly 1873-as szőlészeti statisztikája Halas mezővárosról a következő számadatokat közli:22 1. táblázat. Halas szőlészeti adatai, 1873 Település Birtokosok száma Szőlőterület nagysága 1873-ban termelt bor (akó) kát. hold □-öl fehér vörös siller összesen Halas 1845 1939 936 1689 (9,6%) 5800 (32,9%) 10149 (57,5%) 17638 (100%) Forrás: Keleti Károly 1875. 314 A siller borok viszonylagos nagy mennyisége a kisebb gazdaságok szín és fajta szerint el nem különített borkészítésére utalnak, míg az ugyancsak jelentős mennyiségű vörösbor a kadarkán alapuló, balkáni hatást hordozó borkultúra jelenlétét és gyakorlatát tanúsítja. A város és határa ekkor 111927 kh nagyságú volt, lakosainak száma meghaladta a 13 ezret.22 1876-ban a szőlők nagysága már 1995 kh. volt.24 Az 1879. és 1891. közötti jelentések a szőlőterület nagyságát 1977 és 1995 kh között tüntetik föl.2' Az 1895-ös mezőgazdasági statisztika szerint Kis-Kun-Halas határában már 2291 kh szőlőt találunk, s mellette 290 kh parlag vagy kiirtott területet jelez forrásunk.26 A szőlőterület 1880-as és 1890-es évekbeli fokozatos növekedése több dologgal is összefüggésben állt. Egyrészt azzal, hogy a filoxérával szemben immunis homoktalajon megindult a szőlőtelepítési kedv, másrészt pedig azzal, hogy a kiteljesedő tanyavilágban is - a század közepéig érvényben lévő tanyai szőlőtelepítési tilalom megszűntével - egyre terjedt a szőlő. Mindezek mellett talán az a szempont sem elhanyagolható, amelyre 1882-es jelentésében a polgármester felhívja a figyelmet, nevezetesen, hogy „a szőlőművelés pár év óta, a mi óta ugyanis a vasút kiépítése biztos lett, örvendetes haladást tüntet fel. ”21 212
