Ö. Kovács József - Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas története 3. Tanulmányok Kiskunhalasról a 19. század közepétől a 20. század közepéig (Kiskunhalas, 2005)
TELEPÜLÉS, GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM - 4. Fodor Ferenc: Földművelés és állattartás
17. táblázat. Szarvasmarha fajták, 1895-1942 év Összesen Magyar Pirostarka Bronzderes 1895 9484 9437 42 1 1911 9094 6234 1320 9 1935 7597 1395 6066 56 1942 8573 824 7191Forrás: Mezőgazdasági statisztikai adatgyűjtemény 1870-1970. Állattenyésztés III. Községsoros adatok, Bp. 1972 Az 1911-ben végrehajtott állatösszeírás adatait vizsgálva látható, hogy míg a közeli Kiskundorozsmán a pirostarka tehenek aránya az összes állományt tekintve 46%,125 Kiskunfélegyházán 65%,126 Kiskunhalason csak 14% volt.127 Szegeden ez az arány 50% volt.128 18. táblázat. A szarvasmarha állomány, 1911 Kiskunhalas Kiskunfélegyháza Kiskundorozsma Magyar fajta 6234 1752 1927 Piros tarka 1320 3369 1638 Bronzderes 97 Forrás: Mezőgazdasági statisztikai adatgyűjtemény 1870-1970. Állattenyésztés III. Községsoros adatok, Bp. 1972 19. táblázat. Állatállomány megoszlása, 1895-1945 Év Juh Ló Sertés Összesen 1895 12463 (45,2%) 2953 (10,7%) 12135 (44,1%) 27551 (100%) 1911 17323 (49,3%) 3611 (10,3%) 1417 (40,4%) 35151 (100%) 1935 11659 (32,2%) 4383 (12,1%) 20179 (55,7%) 36221 (100%) 1942 15345 (39,5%) 4378 (11,3%) 19125 (49,2%) 38848 (100%) Forrás: Mezőgazdasági statisztikai adatgyűjtemény 1870-1970. Állattenyésztés III. Községsoros adatok, Bp. 1972 A lóállomány létszámának lassú emelkedése a fokozatos gazdasági fejlődés jele. A lótartás, az igavonáson kívül elsősorban a közlekedésben játszott elsőrendű szerepet. A halasi határ nagysága és az útviszonyok miatt, a lófogat az életképes gazdaság alapfeltételének számított. A lótartás történetéről, a ló és az ember kapcsolatáról Nagy Czirok László írt kiváló tanulmányt.129 Az állatállomány minőségének javításával azonban nem törődtek a gazdák. Az 1877. évről készült polgármesteri jelentés szerint: „Az állatállomány évenként 194
