Ö. Kovács József - Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas története 3. Tanulmányok Kiskunhalasról a 19. század közepétől a 20. század közepéig (Kiskunhalas, 2005)
TELEPÜLÉS, GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM - 4. Fodor Ferenc: Földművelés és állattartás
Az állatállomány létszámának alakulásáról a polgármesteri jelentések alapján a következő táblázatot lehetett összeállítani: 15. táblázat. Az állatállomány 1857-1888. 1857 1869 1878 1888 Ló 2746 (3,3%) 2296 (2,4%) 2871 (6,7%) 2623 (5,8%) Szarvasmarha 6537 (7,9%) 3107 (3,3%) 6341 (14,8%) 7820 (17,4%) Ökör 286 (3,4%) 1793 (1,9%) 2302 (5,4%) 2412 (5,4%) Birka 66252 (80,0%) 84436 (88,6%) 28336 (66,4%) 26265 (58,3%) Sertés 4465 (54,0%) 3618 (3,8%) 2839 (6,7%) 5913 (13,1%) Sertés 82861(100,0%) 95250 (100,0%) 42689 (100,0%) 45033 (100,0%) Forrás: Nagy Szeder István 1935. 122; Polgármesteri jelentés 1878, 1888 Az 1863. évi aszály miatt a szarvasmarha állomány létszáma csökkent a legnagyobb mértékben. Az ökrök száma 1857-ben magasabb volt a lóállomány létszámánál. Az igaerő miatt az ökörtartás jelentősége szinte a második világháborúig megmaradt. A tehéntartás általános volt, de nagyobb számban kevés gazdaságban tartották. A 10 darabon felüli tehénnel bíró gazdák 1890-ben a következők voltak:124 16. táblázat. 10 vagy több tehenes gazdák, 1890 Folyószám Tulajdonos neve Puszta Milyen fajtájú tehenei vannak 1. Szanyi Ferenc Felsőszállás magyar 2. Péter Dénes Felsőszállás magyar 3. Kovács Istvánné Felsőszállás magyar 4. Tóth B. Lajos Felsőszállás magyar 5. Hofmeister testvérek Felsőszállás magyar, nyugati 6. Nagy András Felsőszállás magyar 7. Tóth G. Imre Pirtó magyar 8. Kolozsvári K. Sándor Pirtó magyar 9. Szilády Áron Pirtó magyar 10. Molnár K. József Felsőbodoglár magyar 11. Modok Sándor Alsóbodoglár magyar 12. Ónodi János Felsőbodoglár magyar 13. Mészöly István Felsőbodoglár magyar 14. Terhe Mátyás Felsőbodoglár magyar 15. Bibó György Felsőbodoglár magyar 192
