Ö. Kovács József - Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas története 3. Tanulmányok Kiskunhalasról a 19. század közepétől a 20. század közepéig (Kiskunhalas, 2005)
TELEPÜLÉS, GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM - 4. Fodor Ferenc: Földművelés és állattartás
A helyzetet súlyosbította a kedvezőtlen időjárás is. Az 1930. év gazdasági eredményéről a polgármesteri jelentésben a következőket olvashatjuk: „A kedvezőtlen száraz időjárás következtében a múlt év termése általában gyenge volt. Ősz búzából öt és fél, rozsból négy és fél, őszi árpából hét, tavaszi árpából hat és fél, zabból alig kettő mázsa volt az átlagos termés. A kukorica sok helyen kisült, de ahol megmaradt, ott is igen gyenge termést adott. ”78 A részes aratás továbbra is általános volt. A feltételekről Baki István, 1933-ban íródott szerződése tudósít: „Aratási szerződés 1933-ra. Az összes kalászos gabona 11-edes. Cséplés, hordás ingyenes. 1 segítséget hordásra az aratók állítanak. Kommenció 35 kg kenyérliszt, 25 kg gyúróliszt, 5 kg szalonna, 2 kg só, 2, két kocsi szalma. Napszám egy pengő. Biztosíték 3 mtmázsa rozs, 3 mtm búza, 1 árpa, 1 mtm zab, 3-ad kukoricaföld. Tüz- revalót segítenek fölvágni. Munkaadó: Baki István, aratók: Lakos László, Fecske József” Az aratási szerződések tartalmi és formai követelményeit központilag szabályozták. Eszerint készítette Baki István is a munkaszerződéseit. Mint munkaadó megfogadta Lakos László, Fecske János és Makai Imre kiskunhalasi lakosokat, „aratási munkálatok teljesítésére.” A szerződésből kiderül a learatandó gabona fajtája és a területük nagysága. Eszerint van 15 hold búza, 25 hold rozs, 2 hold árpa, 12 hold zab, egy hold köles, egy hold pohánka és egy hold szójabab. A szerződés ezután a munkavállalók kötelességét sorolja fel. „A munkavállalók kötelesek az aratást a munkaadó, vagy megbízottja felhívására az ezáltal elrendelt sorrendben és utasítás szerint kellő erővel és pedig: három kaszással és három marokverővel megkezdeni, folytatni és bevégezni. Kötelesek a munkavállalók az aratási munkát gondosan, megfelelő gyorsasággal teljesíteni, a learatott terményt kellőképpen, önmaguk által készített kötelekbe kötött 2 markos kévékbe, ezeket 18 kévés keresztekbe összerakni, a tarlót jól felgereblyézni s a kaparékot külön keresztekbe rakni. Ha a keresztet a vihar széthordaná, vagy azok beáznának, kiszárítását és összerakását a munkavállalók díjmentesen kötelesek elvégezni. A behordás, asztagolás és cséplésnél a munkavállalók segédkezni tartoznak. Ilyenkor bennkosztot kapnak. ” Minden egyes terményből a tizenegyedik részt kapták, ezen kívül fejenként 2-2 kocsi szalma járt. Ellátásukról külön intézkedtek. „Aratásnál kapnak fejenként 60 kgr. lisztet, 5 kgr. szalonnát, 2 kgr. kását, 2 kgr. sót és a főzéshez szükséges burgonyát. Hordásnál és cséplésnél bennkosztot kapnak. A munkások élelmét és munkaeszközeit a munkaadó köteles a munka helyszínére kiszállítani. A munkásokat megillető gabonát a munkaadó a munkás lakására beszállítani köteles, szalmának birtokos helyet ad, azt a munkások az aratást követő év február végéig onnan elszállítani kötelesek saját igájukon. 174
