Ö. Kovács József - Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas története 3. Tanulmányok Kiskunhalasról a 19. század közepétől a 20. század közepéig (Kiskunhalas, 2005)
TELEPÜLÉS, GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM - 4. Fodor Ferenc: Földművelés és állattartás
Tegzes Sándor 410 60 1 1 348 Topán Imre 102 55 20 2 10 15 Topán József 161 69 1 22 2 63 4 Id. Topán Mihály 161 69 26 1 65 Tóth Baranyi Károly 1100 450 8 58 3 581 Tóth B. Imre 153 17 17 1 100 20 Tóth B. János 123 28 1 3 2 89 Tóth B. Lajos 214 52 1 6 2 152 Tóth G. Imre 322 60 40 2 100 100 Id. Tóth János 284 202 3 27 2 30 15 Tóth B. József 230 115 1 40 74 Vájná János és társa 796 188 52 3 540 8 Vájná Sándor 680 150 50 10 266 200 Ván Balázs és társa 230 30 10 2 176 12 Ván János 327 58 1 19 11 227 1 Vanyur József 331 78 1 21 5 205 20 Özv. Vas Imréné és társai 108 55 1 50 1 Veres -Tepszi István 200 58 1 47 49 Veress T. Sándor 161 30 1 40 60 Vili Imre és társa 203 41 20 2 132 Vilonya Ferenc 122 65 10 2 45 Vilonya István 143 41 22 80 Vilonya József 123 51 3 2 67 Vlaszák Sándor 130 97 8 25 Vörös Sándor 218 56 15 2 95 50 Id. Zilah István 201 100 3 44 1 4 44 Zseni István 520 260 2 150 11 90 5 Forrás: Gazdacímtár 1897. 250. Tehát ez az aránytalanság a magyarázata annak, hogy a kevesebb földdel rendelkező, szegényebb családok vagy eljártak aratni a Bánátba, vagy a helyi gazdáknál fogtak aratórészt. Az aratási szerződést írásban rögzítették. 1915-ben Gyevi Antal a következő feltételeket szabta a részesaratóknak: „Mi alul írottak beszerződünk Gyevi Antal kiskunhalasi lakoshoz az 1915 évi részaratásra, mely áll 20 hold rozs, 5 hold búza, 3 hold árpa és 4 hold zab aratására a következő feltételek mellett: 168
