Ö. Kovács József - Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas története 3. Tanulmányok Kiskunhalasról a 19. század közepétől a 20. század közepéig (Kiskunhalas, 2005)
TELEPÜLÉS, GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM - 4. Fodor Ferenc: Földművelés és állattartás
„...a kimutatott új birtokát mindenki köteles súlyos büntetés terhe mellett elfogadni. Akinek a saját legelője már ki van mérve, a közlegelőt nem használhatja, oda csak az a birtokos küldheti jószágait, akinek még nincs kimutatva saját legelője. A kijelölt földek határjeleit bántani tilos, és a birtokosok ezek felügyelésére csőszöket fogadhatnak."1' A tagosítással egyetértő Bacsó László „népköltő” így írt: „Nem bitang a földünk többé, s nem rombolja a juhász, Mert minden földben, s bokorban egy felelős csősz vigyáz."11 Gyenizse Antal más véleményen volt:21 „Halas város, mezőváros Jaj de csúffá lettél, Szép híredtől, szép nevedtől, Jaj de távol estél! Fölszántották, fölszaggatták Széles határidat, Széjjelszedték, fölfaldosták, Minden javaidat. Nem terülnek már juhaid Virágos mezőben, Nem kolompol gulya, ménes Széjjel az erdőben. ” A tagosítási munkálatok alapján összeállított telekkönyvet 1863. szeptember 21-én hitelesítették. 1754 birtokos között összesen 111926 hold 1342 négyszögölnyi területet mértek ki. A térképészeti munkálatokat 1854-1863 között Halácsy Miklós mérnök végezte. A térképen 37 szelvényszámon találhatók a birtoktestek. A földkönyv és a térképen feltüntetett helyrajzi számok alapján területileg is meghatározható egy-egy tulajdonos birtokának elhelyezkedése. Például Gőzön Imre utóda, Kálmán, Fehértón található birtoka a következő arányban oszlott meg:24 2. táblázat. Gázon Imre utóda (Kálmán) fehértói birtoka, 1863 Térképszám Szántó Kaszáló 1. osztályú Kaszáló 2. osztályú 3565 55670 négyszögöl 776 négyszögöl 1268 négyszögöl 3566 61045 négyszögöl2363 négyszögöl 3569 71485 négyszögöl494 négyszögöl 138
