Ö. Kovács József - Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas története 3. Tanulmányok Kiskunhalasról a 19. század közepétől a 20. század közepéig (Kiskunhalas, 2005)

TELEPÜLÉS, GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM - 1. Szűcs Károly: A kiskunhalasi városkép alakulása 1849 és 1945 között

11. ábra Gyenizse Vörös Sándor göbölyjárási gazdasága 1911-ben.

1911. évi kataszteri térkép 248. szelvény

Legnagyobb változások a puszta Ötömössel és Szeged-Atokházával szomszédos területén történtek. Az ötömösi határhoz közeli földeken, ahol 1879-ben még 12-13 tanya volt, 1911-ben 50 tanyát találtak a földmérők (261-262. 265-266. szelvény). Közülük 30 kis tanyatelken csak lakóház épült. Az ettől délre fekvő, Atokháza kapitánysággal határos pusztarészen, ahol 1879-ben csak 5 tanyát mértek föl, harminchárom évvel később 27 tanya állott (267-268., 270-271. szelvény). Számba vettük a zömmel a 19. század végén és századelőn épített tanyák jellegét: 1 épület volt 42 tanyán; 2 épület volt 7 tanyán; 3 épület volt 14 tanyán; 4 épület volt 3 tanyán; 6 épület volt 1 tanyán; összesen 67 tanyán.

A 67 tanya közül 17-18 épült 1879 előtt, és a következő korábbi tanyatulajdonosokat ismerjük: Bikádi László, Nagy L. János nagygazda, Rapcsák István (1911:261. szelvény)

103