Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas almanach. Városismertető az ezredfordulós Kiskunhalasról (Kiskunhalas, 2002)
MÚLT ÉS JELEN - 7. Kiskunhalasi életrajzi lexikon
160 KISKUNHALAS ALMANACH Besnyei Gergely (Kkh., ? - ?) Református vallásit. Főbíró: 1803. okt. 30.-1804. nov. 4. Első aljegyző 1786-1792, perceptor (adószedő) 1783- 1785, 1792-1799. Forrás: BKML Kh. V.201.a. XVIII. 217.; Nagy Szeder István 1936. 349.; Bánkúié 2001.29. Cs.G. Besnyei Vince (?-?) főbíró 1836. nov. 6. - 1837. okt. 29., 1837. okt. 29.-1838. nov. 3. Forrás: BKML Kh. V.201 .a. XXVIII.k. 256,396.p. Cs.G. Bessenyei Ferenc (Kkh., 1840. jún. 14. - Bp., 1904. dec. 21.) megyei főszolgabíró, író. Középiskoláit Halason és Nagykőrösön, jogi tanulmányait Pesten végezte. 1865-től Temesváron joggyakomok, 1867-ben első aljegyző, 1871-től főjegyző lett Temesme- gyénél. 1875-ben ügyvédi pályára lépett. 1883-tól Temes megye központi járási főszolgabírója. 1891-1901 között Kis- becskerek országgyűlési képviselőjévé választották (Szabadelvű Párt). Korán kezdett írogatni; 1865-től több hírlapnak munkatársa. 1867-ben a Pesti Naplónak és Honnak lett vidéki munkatársa; a Pesti Naplónak tíz éven át volt tudósítója, tárcákat, vezércikkeket is írt a lapba. A Szegedi Híradóban Spitzmann név alatt (1867-1869.) jelentek meg cikkei. A Temesvarer Zeitungnak (1869-71.), majd a Temesi Lapoknak 1872-től fogva volt munkatársa; ez utóbbi lapnak (1874.) 11 hónapon át szerkesztője is volt. Irt még a következő lapokba: Egyetértés, Reform, Ellenőr, Budapesti Hírlap, Deutsche Zeitung, Neue Temesvarer Zeitung, Süd- ungar. Bote, Südungar. Lloyd, Südungar. Reform. Alföld, Aradi Közlöny, Arad és Vidéke, Lumina- toriul, Vadász és Versenylap, Üstökös, Borsszem Jankó, Bolond Istók és Urambátyám. Versei megjelentek a Vasárnapi Újságban és Délm. Lapokban. Cikkei nagyobbrészt politikai, társadalmi, köz- igazgatási s magyar irodalomtörténeti tárgyúak. Álnevei: Schuller Frigyes, Dekker György és Thum Emil (verseinél.) A halasi régi református temetőben nyugszik. Irodalom: Szinnyei 1. 1891. 998-999.; Révai Lexikon 1911.; Nagy Szeder István 1936. 86.; Ferró Róza 2000.184. Kép: TJM 14425. Sz.A.-Sz.S. Bessenyei (Bessnyei) István (Kkh., 1835. márc. 8. - Kkh., 1901.) Édesapja Besenyei Károly tanácsnok, édesanyja Péter Julianna. 1861-ben másodbíró, 1867-ben aljegyző. Halála után lakóházát és 15 ezer korona készpénzt hagyott a városra azzal a feltétellel, hogy menházat hozzanak létre. Ez az épület lett 1925- ben átalakítás és kibővítés után a Besenyei István közkórház. Irodalom: Nagy Szeder István: Kiskunhalas város története II. Kkh., 1993. 192.; Ferró Róza 2000. 183-184. Kép: Thorma János: B. L; TJM 55.189.1. Gy.A. Bethlen István bethleni (Gemyeszeg, 1874. okt. 8. - Moszkva, 1946. okt. 5.) gróf, politikus, miniszterelnök, az MTA tagja. 1923-ban Kiskunhalas város díszpolgára lett. Lásd még Kiskunhalas almanach Díszpolgárok című fejezetében. Irodalom: MÉL 1967.206-207. Bibó György (1725. máj. 9. - ?) főbíró 1793. nov. 1. - 1794. nov. 2. Elvégezte a halasi diákiskolát. Senátor, másodbíró 1768, 1777. Felesége: Hajós Ilona (Halasi András főbíró leánya.) Esküvő 1750 körül. 1794-ben a város állított 51 huszárt lóval és apró felszereléssel 895 fit. költséggel. Forrás: BKML Kh. V.201.a. XIII. k. 127.p.; Nagy Szeder István: Kkh. város története II. 130.; Ferró Róza2000.261.; Bánkúié 2001.29. Cs.G. Bibó György (Kkh., 1830. aug. 6.-Kkh., 1913. aug. 9.) Édesapja Bibó Károly ügyvéd, kiskun kerületi esküdt, kiskun kapitány, édesanyja Péter Zsuzsanna. Előbb a halasi elemi, illetve diákiskolában tanult, majd a gimnáziumot Pesten, a piaristáknál végezte el. Az 1848-49-es szabadságharcban részt vett, először mint altiszt, majd 1848 őszén a Lehel-huszároknál hadnagy, 1849 tavaszától pedig főhadnagy. A harcok után a pesti egyetemen jogi tanulmányai befejeztével ügyvédi oklevelet szerzett. Ő volt 1862-67 között a város első aljegyzője, majd rövid ideig rendőrkapitánya. A közszolgálatot azonban hamar otthagyta és csak a gazdálkodással foglalkozott. 1864-ben megnősült, felesége Zseni Róza, vagyonos redemptus család tagja volt. A hozományul kapott alsószállási ún. kistanyán gazdálkodott, ahol valóságos mintagazdaságot teremtett; remek szőlőt és gyümölcsöst telepített. Feleségével együtt a Bibó- kriptában vannak eltemetve. Sírja az új református temetőben található. Irodalom: Ferró Róza 2000.63. Gy.A. Bibó István (1759. márc. 21.-1831. ápr. 9.) főbíró: 1822. nov. 3.-1823. nov. 2., 1823. nov. 2,- 1824. okt. 31. 1772-ben a halasi diákiskolába járt, 1777-ben Debrecenben találjuk, hol a kollégium anyakönyvében ez van róla bejegyezve: 1778. nov.
