Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas almanach. Városismertető az ezredfordulós Kiskunhalasról (Kiskunhalas, 2002)
MÚLT ÉS JELEN - 7. Kiskunhalasi életrajzi lexikon
KISKUNHALASI ÉLETRAJZI LEXIKON 225 ben nyilvános rendkívüli tanár lett. Átvette hírneves professzorának, Schwimmer Ernőnek tanszékét, akinek utóda lett a Szent István Kórház Bőrgyógyászati Osztályának főorvosi állásában is, melyet haláláig vezetett. 1910-ben műtét közben vérmérgezést kapott, s hivatásának áldozata lett 53 éves korában. Szakmájában világhírű specialista volt, aki külföldi, főleg angol és német szakfolyóiratokban állandóan dolgozott, kutatásai a szifilisz kortanával és kezelésével kapcsolatosak. Jelentős volt orvostovábbképző tevékenysége is. Fő müvei: A buja vagy nemibetegségek (tankönyv 1894); Bőrgyógyászat syphilidologia kézikönyv (1909); (Bővebben lásd: Nagy Szeder István 1936. 106.) Irodalom: Havas Adolf: R.S. Orvosi Hetilap, 1910.; A Pallas Nagy Lexikon XIV. 1897. 675.; Tolnai Új Világlexikona 15. 1929. 135.; Magyar Zsidó Lexikon. Bp., 1929. 750; Nagy Szeder István 1936.105-106; MÉL 1969. 532.; Orvosi Lexikon IV. Akadémiai Kiadó. Bp., 1973. 150.; Lehoczki György 2001.244-245. Sz.A.-V.F. Rózsa Béla (Szabadka, 1838-Izsák, 1890.jan. 2.) plébános. 1862-ben szentelték pappá. Tizenöt évig volt káplán, majd Halason lett plébános 1872- től 1884-ig. Az egyház tagjaival és az egyháztanáccsal nehezen fért össze, a Halasi Újság hasábjain támadták egymást. A tanyai lakosok száma megnőtt ebben az időben, ezért ún. zugiskolákat hozott létre a tanyákon, ahonnan a tanulók év végén bejártak vizsgázni a katolikus elemi iskolában. Mikor a tanfelügyelőség ezt tilalmazta, szabályos római katolikus tanyai iskolákat hozott létre Bodogláron és Tajón. Ekkor a város református vezetősége támadta, ezért elhagyta a várost, s 1884- ben Izsákra ment papnak. Ott élt haláláig. Irodalom: Nagy Szeder István 1936. 15-16.; Gacsári Kiss Sándor 1991.63. Gy.A Rózsa Sándor (Szeged, 1813. júl. 16. - Sza- mosújvár, 1878. nov. 22.) alföldi betyárvezér. Pásztor volt, akit a halasi határban elkövetett állatrablásért 1836-ban másfél évi börtönre ítéltek. A fegyházból megszökött, visszament a Szeged környéki pusztákra. 1845-ben kegyelmet kért, de kérését elutasították. 1848. okt. 13-tól a Honvédelmi Bizottmány menteimével, szabadcsapatával a szabadságharc oldalán harcolt a déli fronton. Mivel a betyárokból alakult szabadcsapat teljesen fegyelmezetlen volt, rabolt, kegyetlenkedett, ezért a magyar hadvezetés az alakulatot feloszlatta. A szabadságharc után folytatta rabló életmódját. 1853- ban 10 000 ezüst forint vérdíjat tűztek ki fejére, 1856-ban elfogták. Bár rablást rábizonyítani nem tudtak, önbíráskodásért halálra ítélték, de az ítéletet politikai okból életfogytiglani börtönre változtatták. Ekkorra már legendás alakká vált, 1867- ben amnesztiával szabadult. Felajánlkozott pandúrnak, de ajánlatát elutasították. Újra visszatért a tanyavilágba, de a betyárok felszámolására kiküldött Ráday Gedeon vezette kormánybiztosság 1869-ben tőrbe csalta, majd a bíróság életfogytiglani fegyházra ítélte. A börtönben halt meg. Irodalom: Fekete Miklós: Híres alföldi betyár R.S. (Szeged, 1902.); Szabó Ferenc: Békésmegyei néphagyományok R.S.-ról. (Szeged, 1959.); Nagy Czirok László: Betyárélet a Kiskunságban. (Bp., 1965.); Békés István: Magyar ponyva pitával. (Bp., 1966.); MÉL 1969. 544.; Magyar Néprajzi Lexikon 1981. 381-383.; Küllős Imola: Betyárok könyve. (Bp., 1988.) Sz.A. Sáfrány Mihály (? - ?) főbíró 1658-ban. Forrás: Nagy Szeder István 1936.338. Cs.G. Sághy Mihály (Csongrád, 1870. szept. 18. - ?) tanár. Sághy József és Csikós Erzsébet földművelők fia. A polgári iskola elvégzése után Kiskunfélegyházán a tanítóképzőben tanult. 1891 -ben kapott tanítói oklevelet. Halason kezdett el tanítani. Néhány hónap múlva a csongrádi, majd 1893-ban a kiskunfélegyházi tanyai iskolába választották meg tanítónak. Később Csongrádon tanított, s a Csongrádi Közlöny című újságnak lett a munkatársa. 1888-ban kinevezték a Csongrádi Állami Polgári Iskolába tanárnak. 1902-ben a Csongrádi Ipa- rostanonc Iskola igazgatójává választották meg. Cikkeit és szépirodalmi dolgozatait több újság közölte. Állandó munkatársa volt a Peleskei Nótárius című humorisztikus lapnak. 1903-ban megalapította és három évig szerkesztette a Csongrádi Lapok című újságot. Munkái: Számyszegetten (Csongrád, 1896); Két férj, egy feleség (Csongrád, 1898); Csongrádmegye földrajza. A polgári iskolák számára (Csongrád); Pünkösd (Csongrád, 1905); Verstan. A hangsúlyos verselés (Csongrád, 1905). Irodalom: Szinnyei 12. 1908. 27- 28. Gy.A. Sáhó János (Komárom, 1882 - Kkh., 1947. aug. 5.) történelem-latin szakos középiskolai tanár. 1906-ban kezdett el dolgozni a halasi református gimnáziumban fiatal kezdő tanárként. Tanári munkája mellett az ifjúsági könyvtárt is vezette. 35 tanéven át tanított, végig Kiskunhalason. 1941. szept. 1-jén ment nyugdíjba. Sírja a régi református temetőben található. Forrás:
