Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas almanach. Városismertető az ezredfordulós Kiskunhalasról (Kiskunhalas, 2002)
MÚLT ÉS JELEN - 4. Kiskunhalas országgyűlési képviselői
84 KISKUNHALAS ALMANACH Petri Beriszló 1515. jegyzetekkel (Századok, 1879); Három hegedősének (Századok, 1882); A Toldi-mondáról (Pesti Napló, 1882. 303. sz.); A legrégibb történeti énekről (Figyelő II., 1877); Ráskay Gáspár és Vitéz Francisco-ja, Ihász névtelené (Irodalomtörténeti Közlemények, 1893). Részt vett az Ó- és Újszövetség magyar fordításainak átdolgozásaiban is. Munkái: Török-magyar kori történelmi emlékek I-IX. (Szilágyi Sándorral és Salamon Ferenccel). Ezen belül: I-II. Kötet: Okmánytár a hódoltság történetéhez Magyarországon (Szilágyi Sándorral, Pest, 1853-1863), a III-IX. kötet: Török-ma-gyar kori államokmánytár I-VII. (Pest, 1868- 1872); Magyar szófejtegetések (Pest, 1872); A Defterekről (Pest, 1872); Név- és tárgymutató a török-magyar kori államkormánytár I-VIII. köteteihez (Szilágyi Sándorral, Bp., 1874); Nyelvemléktár I-III. (Budenz Józseffel és Szarvas Gáborral, Bp., 1874-1875); Régi Magyar Költők Tára (Bp., 1877-1912); Gyarmathy Balassa Bálint költeményei (Bp., 1879); Temesvári Pelbárt élete és munkái (Bp., 1880); A dunamelléki ref. Egyházkerület ... gyűléseinek jegyzőkönyvei (Bp., 1885); Dévai Bíró Mátyás Kézikönyve jegyzetekkel (Bp., 1897). Sírja a régi református temetőben található. Emlékét szobor, emléktábla, utca, rendezvény és intézmény őrzi. Irodalom: Szinnyei 13. 1909. 874-876.; Magyar Életrajzi Lexikon 1969. 772.; Bognár Zoltán: Szilády Áron. Bp., 1987. Kép: Vasárnapi Újság 1881. márc. 13.; TJM 2793. Gyarmati Andrea-Lehóczki György 4. Mocsáry Lajos (Kurtány, 1826. okt. 26.-Andornak, 1916. jan. 7.) politikus, középbirtokos, a 19. sz-i függetlenségi politika egyik kiemelkedő alakja. Egyetemi tanulmányait Pesten végezte. A forradalom és szabadságharc alatt betegsége miatt külföldi fürdőhelyen (Gräfenberg) tartózkodott. 1851-ben feleségül vette Wesselényi Miklós özvegyét. 1861-től, mint felirati párti képviselő az 1848-as törvények visszaállítását követelte. 1865-ben Tisza Kálmánhoz csatlakozott, majd állást foglalt a kiegyezés megkötése ellen. 1867-től 1869-ig Borsod vm. alispánja, később Miskolc országgyűlési követe. 1869-től 1872-ig a balközép párt tagja. Később kilépett a balközépből és jelentős szerepet játszott a Függetlenségi Párt megalapításában, melynek hosszabb ideig elnöke is volt. A perszonálunió híve, az osztrákmagyar közös ügyek ellensége maradt. 1878 és 1887 között Kkh. város országgyűlési képviselője volt. Rokonszenvezett a Monarchiában élő csehek és lengyelek föderatív törekvéseivel, s ezek autonómiáját a magyar függetlenség szempontjából szükségesnek tartotta. A nemzetiségek érdekeit képviselte. Belpolitikai, társadalmi kérdésekben pártja liberális szárnyán állt. Kortársai közül kiemelkedik a nemzetiségi kérdésben elfoglalt becsületes álláspont-
