Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas almanach. Városismertető az ezredfordulós Kiskunhalasról (Kiskunhalas, 2002)
KÖRNYEZET - 19. Régi református temető és sírkőkert Baki István
464 BAKI ISTVÁN A Nemzeti Kegyeleti Bizottság titkársága levélben ismét értesítette a Kiskunhalasi Református Egyházközséget a 2001. december 18-án megtartott ülésén hozott határozatról: „A Bizottság a Kiskunhalasi Régi Református Temető 12-es és 43-as parcelláját, valamint a 23-as parcellában lévő Varga Nagy István, a 32-es parcellában lévő Thúry József, a 42-es parcellában lévő Sass Károly és Hodossy Péter, az 53-as parcellában lévő Tóth János sírját a Nemzeti Kegyeleti Bizottság nemzeti sírhellyé nyílvánítja.” Ez a Magyar Közlönyben 2002. február 20-án az 1413. oldalon jelent meg. A Bizottság döntése rendkívül figyelemreméltó. Ráirányítja a figyelmet arra, hogy a halasi református temetőben őrzött és található értékek milyen nagy jelentőségűek. Országunk múltjának, értékeinek őrzője és része. Nemzeti kincs. Emeli ennek a jelentőségét az is, hogy Magyarországon először a halasi református öreg temetőt vették védelmi nyilvántartásba. Megelőzve minden más temetőt. A temető meghatározása a szabályrendelet 1.§ 2. szerint „A műemlékileg védett kiskunhalasi régi ref. temető, pantheon temető, a Nemzeti Sírkert része.” Sikerült több éves küzdelem, és hűséges ragaszkodás után a temető körülbelül 1/6 részét megtartani a "hazájukhoz" ragaszkodóknak. Ismételt köszönet érte mindenkinek. Csoda ez, az akkor még minden hatalmat birtokló kommunista párttal szemben. Tisztába vagyunk vele, s tudjuk azt, hogy ez nem csak a mi érdemünk. Ezért mondhatjuk a Kalevala szavával „Tőlem semmi sem telik ki egymagámtól éppen semmi, ha nincs velem Alkotóm kegyelme igaz Isten segedelme!” A műemlék református temető bemutatása A temető értékei a síremlékek, a szép képzőművészeti alkotások, a sírfeliratok gazdagsága, és a város nagyjainak sírjai: kiskun kapitányok, főbírák, tisztségviselők, 48-as katonák, polgármesterek, református lelkészek, a Magyar Tudományos Akadémia tagjai, írók, a református gimnázium tanárai. Az egész terület temető (a sírjellel megjelölt helyeken hamvak is vannak). A 12. tábla középső része kegyeleti emlékhely (csak az elhunytak emlékének megőrzésére szolgáló emlékmű, sírkő maradt fenn), ezt a részt nevezik református sírkőkertnek. A temető nagyon fontos értékei a 12. tábla a református sírkőkerttel és a 43. tábla a Baky-kriptával. A röviden mondva református sírkőkertnek nevezhető kegyeleti emlékhely területét 1988-ban alakították ki, a felszámolt temetőből származó 98 darab 19. századi sírkőből. A Baky-kripta kimagaslik a körülötte megmaradt festői, 1800-1900 közötti sírjelek közül. A Baky-kripta a temető legszebb sírboltja. Neogótikus formában épült az 1800-as év végén, 1894-ben temették bele az első elhunytat. Az épület indiai jeleket, formákat hordoz. Falazata sárga téglából (keramit) készült. Egy magasított dombon áll, amelyre lépcsőn lehet feljutni. Az é- pítmény egy üres termet tartalmaz faragott, díszes ajtóval lezárva, felül kör alakú világító ablakokkal. A felső épületet, kb. 0,5 méter magas kovácsoltvas kerítés veszi
