Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas almanach. Városismertető az ezredfordulós Kiskunhalasról (Kiskunhalas, 2002)
KÖRNYEZET - 19. Régi református temető és sírkőkert Baki István
448 BAK.1 ISTVÁN suramásan 8391. Kik közül református férfi nemen lévők 3168, catholikus férfi nemen lévők 998, lutheránus férfi nemen lévők 86, (ezek magyarok) óhitben levő rácz és görög 20, zsidó 31.” Természetesen a különböző vallásúaknak létrejöttek az önálló temetői. Az első református temető A reformáció terjedése idején a keresztyény felfogás nem engedélyezte a templom belsejébe való temetkezést. írásos adatunk van a halasi reformátusok első temetkezési helyéről. A szegedi Ferencrendi kolostor könyvtárában 1767 szám alatt nyilvántartott „Theológia Naturális” című könyvben olvasható az alábbi bejegyzés latin nyelven: „Ez a könyv micskei Myskei György tulajdona ... Az Atyának Fiúnak és Szentléleknek nevében. Ammen. Tudtára adom mind azoknak, akik jelen iratot olvassák és figyelmébe ajánlom az összes keresztyéneknek, akik jelenleg e nyomorúságos században élnek, hogy Csütörtök Boldizsár gazdag szegedi pogámak fia Csütörtök László két társával Eperd nevű pusztájára kocsizott. A puszta közelében mintegy 14 rabló megtámadta őket Lukács napján egy pénteki napon 1575-ben és legyilkolták. Szent Orsolya napján lettek eltemetve a halasi templom alá. Ha láttad volna kedves olvasóm, mennyi férfi és asszony, gazdag és szegény, fiú és leány jött össze temetésükre és mily nagy sírással és zokogás között mentek vissza”. Myskeit tartják az első halasi református lelkésznek. Feljegyzésekből azt is tudjuk, hogy kisebb templom állt a mai templom helyén. Ezt kerítés vette körül s ezen belül temető volt. Ennek a temetőnek létét igazolja az is, hogy 1818-1823 között, amikor a mai formájára bővítették a templomot, a tornyát a nyugati végéből a keletire helyezték. Az építkezés során emberi csontok kerültek elő. Tehát a református templom körül volt a reformátusok első temetője. E temetkezési hely 1709-ig állott fenn. A második református temető. Az ótemető 1709-ben pestis pusztított a városban. E betegségben 1300-an haltak meg, ezért új temető kialakítására volt szükség. Ennek helyét a várostól keletre lévő dombon jelölték ki. A nagy kiterjedésű területet körülbelül a mai Kossuth, Jósika, Garbai, Gimnázium utcák határolták. Néhány évtized alatt betelt ez a temető is. 1778-ban lezárták. Később a helyét parkká alakították, sétatérként használták területét. A lezárás után 114 évvel, 1892-ben itt építették fel a Szilády Áronról elnevezett református gimnáziumot. A harmadik temető. A mai Református Öreg temető 1778-ban a városon kívül, attól keletre lévő dombos területen jelölték ki az újabb temetkezési helyet a reformátusok részére. Helyét körülárkolták és fákkal ültették be. Területe nagyjából téglalap alakú volt. Eredetileg 6700 négyszögöl volt. „1769-ben Mária Terézia királynő engedélyt ad a katolikusoknak betelepedésre.
