Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas almanach. Városismertető az ezredfordulós Kiskunhalasról (Kiskunhalas, 2002)
MÚLT ÉS JELEN - 1. Kiskunhalas rövid bemutatása Szakái Aurél
KISKUNHALAS RÖVID BEMUTATÁSA 25 orientalisztika, a magyar őstörténet, a történelem és az irodalom mai kutatói számára alapvető forrásmunkák. Gyárfás István történész, a város egykori jegyzője, a jászok és a kunok történetéről szóló munkájával írta be nevét a magyar történettudományba. Sajátos színfoltjai voltak a város szellemi életének az ún. parasztköltők, (pl.: Gózon István, Bacsó László, Vas Imre) akik kézzel írott verseskönyveikben - saját müveik mellett - a korabeli népszerű verseket, énekeket is megörökítették. Kiskunhalas szülötte a régi századforduló híres festőművésze Thorma János. Az ő nevét viseli a helyi múzeum (Köztársaság u. 2.), ahol a Thorma Galériában a festő nagyszámú alkotását csodálhatják meg a látogatók. Közülük kiemelkedik a hatalmas méretű „Talpra magyar” című kép. 1998-tól együtt látható Thorma két legnagyobb történelmi festménye a „Talpra magyar” és az „Aradi vértanúk”, frissen restaurálva. Ez igen nagy vonzerőt jelent Kiskunhalasnak. A múzeum állandó kiállítása „Halas, a kiskun mezőváros” történetét mutatja be. A múzeum időszaki kiállításainak helye a Gyűjtemények Háza (Bokányi Dezső u. 4.). A rendszeres időszaki kiállítások a város egykori és mai életéhez, művészetéhez kapcsolódnak. Nagyon fontos látnivaló a Csipkeházban lévő csipkekiállítás. A halasi csipke az utóbbi években is több nemzetközi kiállításon vett részt, ill. Kiskunhalas rendezett nemzetközi csipkekiállításokat. Ma is varrnak Halason csipkét a hagyományos kézműves technikával. Ez megtekinthető készítés közben a gyönyörű korábbi darabokkal együtt a Csipkeházban. 1996-ban jelent meg történetének eddigi legteljesebb összegzése, a László Emőke, Pásztor Emese, Szakái Aurél által írt Halasi csipke album 500 fényképpel. Több állandó kiállítóhely létezik: Végh-kúria (Bajcsy-Zsilinszky u. 5.), ez ad otthont a Munkácsy díjas festő Diószegi Balázs gyűjteményes kiállításának; Vadászati kiállítás és trófeagyüjtemény (Kossuth u. 29.); a műemlék Sáfrik-féle szélmalom (Kölcsey-Szélmalom u. sarok). Időszaki kiállítóhelyek, magángalériák gazdagítják a kulturális kínálatot. Az Általános Művelődési Központban (Kossuth u. 23.) és a Közösségek Házában (Bokányi Dezső u. 8.), gyakran kapnak helyet országos hírű és helybeli művészek, gyűjtők. A Közösségek Háza a fő színtere a város kulturális életét leginkább szervező Kiskunhalasi Művelődési Központnak. Ez a szervezet egyrészt több intézmény működését hangolja össze (Közösségek Háza, Végh-kúria, Boróka Civil Ház, Filmszínház, Csillagvizsgáló), másrészt a művelődési mozgalmak munkáját segíti. Az 1897-ben alapított és 1949-ben újra alapított Városi Könyvtár állománya (könyv, hanglemez, kazetta, CD, CD ROM, videofilm, bekötött, ill. tékázott napi és hetilapok, folyóiratok) 130 ezer egység. Programjaival, vetélkedőivel kiemelkedően fontos kulturális helyszín. Levéltár őrzi a város és környéke régi iratait. A helytörténeti, családtörténeti, szakdolgozati kutatások kikerülhetetlen fontosságú helyszíne. Különböző művelődési házak, klubok (Vasutas Művelődési Ház, Tiszti Klub, stb) kínálnak még lehetőséget a kikapcsolódásra, művelődésre.
