Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas almanach. Városismertető az ezredfordulós Kiskunhalasról (Kiskunhalas, 2002)

MÚLT ÉS JELEN - 8. Kiskunhalas, a csipke városa Szakái Aurél

KISKUNHALAS ALMANACH 253 Kiskunhalas, a csipke városa 100 éves a halasi csipke (1902-2002) Szakái Aurél Kiskunhalas világhírű ékessége a halasi csipke 100 éves. Az elmúlt századfor­dulón jött létre, s a sok vihar, hányattatás ellenére azon kevés csipkeműhely közé tartozik, amely a mai napig működik. A 2002-ben megjelenő Kiskunhalas almanachban röviden feltétlenül szólni kell a centenáriumát ünneplő kiskunhalasi nevezetességről. Nem közlünk sok képet, mert akkor sokkal nagyobb terjedelemre lenne szükség. Szerencsére a közelmúltban már kétszer is megjelent a halasi csipkét részletesen bemutató album. (László Emőke-Pásztor Emese-Szakál Aurél: Halasi csipke. Kkh., 1996., 2000. 248 oldal, 530 kép.) A csipkék királynőjének is nevezett halasi csipke 1902-ben indult el hódító útjára. Első megjelenése óta nagyon fontos részét képezi a magyar iparművészetnek. Ekkor Dékáni Árpád (1861-1931) iparművész, csipketervező és Markovits Mária (1875-1954) iparművész, csipkevarró létrehozta a kiskunhalasi varrott csipke egye­di technikáját, elkészítette az első halasi csipkéket. A csipkék terveit Dékáni Árpád alkotta, ezek Markovits Mária keze és találékonysága által váltak csipkévé. A kiskunhalasi csipkék varrott csipkék. Technikájuk egyedülálló. Markovits Mária az addig ismert varrott csipkeöltések helyett új csipkevarró technikát dolgozott ki. A halasi csipke különlegessége a motívumok erőteljes körvonala. Erre kontúrfonalat férceinek. A kontúrozott motívumok belsejét szövőöltéssel, stoppolással töltik ki. A halasi csipke varrásának két egymást követő munkafázisa a kontúrozás és a tűvel szövés. A kitöltő öltésekből az első években tíz-tizenöt félét használtak. Később ezek száma 30-ra szaporodott. Jelenleg 60 féle változat ismert. Az öltések hangulatos megkülönböztető neveket kaptak: kunfátyolos, harmatcsepp, hópelyhes, rózsafüzér, nefelejcses, hármas ágbogas, négyes sejtes, stb. A különböző sűrűségű csipkeminták egymásmellettisége olyan a fehér csipkéken, mint a színek a festményeken. A halasi csipkék motívumai változatosak. Ezt a csipketechnika lehetőségei és a tervező egyénisége, stílusa együttesen határozzák meg. Készültek szecessziós, ma­gyaros, modern stílusú csipkék. Léteznek növényi díszes (virág-, levélmintás), állatos (hattyú, páva, galamb, szarvas, oroszlán, stb.) emberalakos és nonfiguratív csipkék. Változatosak a halasi csipke felhasználási lehetőségei is. Leggyakoribb alkalmazásuk a kis terítő, terítő. A nagy térítők között volt már bravúrosnak mond­ható 100, 150, 180 cm átmérőjű is. Külön szólni kell a címeres csipketerítők divatjáról. Gyakori a szegélycsipke és a ruházati csipke (menyasszonyi fej dísz, gal­lér, zsabó, kézelő, kötény, kitűző, díszzsebkendő, legyező, tarsoly, stb).

Next

/
Oldalképek
Tartalom